Én elég gyakran sütök-főzök, de legtöbbször az a tapasztalatom, akkor nem sikerül valami, amikor nagyon muszáj lenne :)
Így jártam ezzel a csodás süteménnyel is, hirtelen azt sem tudtam este fél 9-kor, mi a jó fenét fogok Szentestén elővenni a kiscsaládnak?
A süti odaégett, gondoltam kidobom, aztán jött a mentő ötlet: mégsem!
Adok neki egy második esélyt. Lett belőle süti nyalóka, pálcika nélkül:)
Íme a képek, előtte:
és utána:)
Egyébként annyi történt vele, hogy az égett alját a fiúk megették, a kivájt belét a tésztának összevegyítettem mascarponeval, darált keksszel és rumban áztatott mazsolával, kevés porcukrot adtam hozzá, majd jöhetett a golyók formázása, csokiba mártogatása.
A legvégén darált mandulát szórtam rá és mivel nem volt itthon színes cukordísz, a gyerekek maradék zizijét elcsentem, azzal dobtam fel:)
A szomszédnak is ízlett, tehát nem maradt szégyenben:)))
Boldog Ünnepeket:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése