2012. május 31., csütörtök

Tiramisu



Közkedvelt édesség, olasz jelentése "emelj fel", "dobjál fel".

Hát, aki elfogyaszt egy adagot belőle, minden bizonnyal feldobódik:)
Mint minden híres édességnek, a tiramisunak is millió receptváltozata ismert, aki felüti a netes szakácskönyveket, minden bizonnyal változatos összetétellel találkozik.

Két közös vonás van minden receptben: a krémsajt és a babapiskóta.
A többi alapanyag arányában eltérő lehet, de éppen ez a lényege minden receptnek, hogy más mint a többi.

A legelső mozzanat a kávé lefőzése. Készítsünk dupla adag presszó kávét, majd hagyjuk kihűlni.
A saját receptemhez szükség van 6 tojásra, amiket előzőleg jól megmostunk langyos folyóvíz alatt.
A tojásokat szétválasztjuk, egy nagyobb tálba tesszük a fehérjéket és egy kisebbe a sárgákat.
A fehérjére facsarjunk egy kis citromlevet, hogy kemény, selymes habot kapjunk, miután mixerrel felvertük.
Amikor kész a tojáshab, folytassuk a sort a sárgákkal.

Tépjünk fel 2 zacskó vaníliás cukrot - ajánlom azt a fajtát, amelyikbe bele van őrölve a vaníliarúd is, mert ettől még pikánsabb, finomabb lesz a krém - majd szórjuk bele a sárgák közé, vegyünk egy zacskó kristálycukrot ki a szekrényből és 6 evőkanálnyit mérjünk bele a tálba.
Mikor ezzel megvagyunk, egy fakanál segítségével lazán keverjük össze.

Mossunk meg egy citromot, jól szárazoljuk át és reszeljük a sárgák közé az egészet. Figyeljünk arra, hogy a citrom héját reszeljük le és ne a héj alatti fehér részt is, mert attól kesernyés ízt kap a krémünk.

Amikor ezzel megvagyunk, fogjuk a mixert és jól keverjük ki a tojássárgákat habosodásig.
A már előkészített doboz mascarponet -250g - felbontjuk és belekanalazzuk a tojássárgák közé, majd a mixerrel csomómentesre keverjük. Ez néhány másodpercet vesz igénybe.
Fogjuk a tojássárgás krémünket és óvatosan összevegyítjük a felvert fehérjékkel. Mindezt egy olyan fakanállal végezzük, aminek a közepe lyukas vagy üreges, hogy a hab lazán tudjon elkeverődni és ne essen vissza.

A kavargatást mindig alulról felfelé végezzük, lazán mindaddig, amíg el nem vegyül a két komponens.
A kihűlt kávéhoz adhatunk rumaromát is, kb 3-4 evőkanálnyit, vagy ha még különlegesebbé szeretnénk tenni a desszertet, akkor löttyintsünk bele 3-4 vagy még akár 5 evőkanálnyi mandulalikőrt is.

Még szükségünk lesz 2 zacskó babapiskótára, amiket belemártogatunk mindkét oldalán a kávénkba és szép sorban lerakjuk egy nagyobb tálba. a mártogatás ne áztatás legyen, tehát fogjuk a piskóta egyik felét, gyors mártás a kávéba, majd a másik fele is és mehet a tálra. Ha keveset mártunk bele, akkor nem fog kellően megpuhulni, ha sokat, akkor szétázik a desszert.

Én egy 30x30-as kerámiatálat szoktam erre a célra bevetni, a magassága 2 cm, ez az általam leírt adag megtölti az edényt.
Egy réteg kb. 10 babapiskótát foglal magába, erre jön a krém fele, szépen elegyengetve, majd következik a második babapiskóta réteg és legvégül betakarva a maradék krémmel.

Mikor a művelettel megvagyunk, tegyünk egy alufóliát az edény tetejére, vigyázva arra, hogy ne ragadjon rá a krém és egy éjszakát pihentetjük a hűtőben.
Tálalás előtt megszórjuk kakaóporral majd egy húslapáttal szeletelve tálaljuk.

Tipp: ne holmi olcsó kakaót használjunk, mert a brutális ízvilága "megmérgezi" a desszeret, válasszunk kisebb kiszerelésben jó minőségű kakaót, ami nem fekete hanem aranybarna, meglátjuk a különbséget és az ízharmóniát.

Buon appetito:))

Cézár saláta kicsit másképp

Ahány recept, annyi sztori - erre a salátára biztosan lehet ezt mondani.

Mindenki magáénak vallja, holott az eredeti receptet nem közelíti meg sok, a szakácskönyvekben vagy a neten felbukkanó receptek sora.
Több receptet is kipróbáltam, míg meg nem kreáltam a magam salátáját. És nem érdekel, hogy nem olyan mint az eredeti, pont ettől más és érdekes.

A valódi receptben római salátát használnak fel és majonézszerű öntetet készítenek a szakácsok, ott a kedves vendég asztalánál. Hát nem gyakori jelenség, szerény hazánk gasztronómiai palettáján ez a művelet, az biztos.
A recept 2 személyre szól, de ha esetleg több vendég jönne, akkor lehet emelni a husi meg a saláta adagokon.

Vegyünk egy csirkemellfilét, majd vágjuk fel vékony csíkokra. Azért jó ha egyformán van felvágva, mert így egyenletesen fog a hús elkészülni és nem lesz rágós.
Elővesszük a wokot, öntünk bele 3-4 evőkanál olívaolajat, hevítsük fel, majd nagy láng keretében dobjuk bele a csirkemellfiléket. Folyamatosan rázogassuk vagy kevergessük, mert leragadhatnak, vagy esetleg odaéghetnek, amit nem szeretnénk.

Ha nagyon forró az edény, egy picit vegyünk vissza a láng erősségéből.
A műveletet addig végezzük, amíg a hús ki nem fehéredik és nem kezd el pirulni. Amikor megpirult, adjunk hozzá egy gerezd fokhagymát, kipréselve és sózzuk meg ízlés szerint. Néhányszor még forgassuk meg a húsokat, majd kapcsoljuk le a gázt a wok alatt.

Egy fej jégsalátát használunk fel a salátához. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk megmosni, hogy levágjuk a torzsáját, majd a folyó víz alá tesszük és hagyjuk, hogy minden levél alá befolyhasson a víz.
Kicsit megrázogatjuk, majd megfordítjuk, hogy csepegjen le róla jól a víz és egy vágódeszkára helyezzük.
Van aki szívesebben tépkedi, az tegye szíve szerint, én vágódeszkán szoktam először felezni, majd darabolni.
Figyeljünk arra, hogy jól le legyen csepegtetve róla a nedvesség, mert ellágyíthatja a sok víz a salátánkat.
Tegyük egy nagyobb üvegtálba vagy műanyag edénybe a feldarabolt salátánkat.

Mikor ezzel megvagyunk, bontsunk fel két vagy három doboz krémjoghurtot, öntsük ki egy nagyobb edénybe, tegyünk hozzá egy evőkanál mustárt, 2-3 evőkanál édes ketchupot, egy gerezd fokhagymát nyomjunk át a törőn, majd egy felezett citrom levéből annyit csepegtessünk rá, hogy ne legyen túlságosan savanyú, de kellően pikáns.

Ha valaki az édesebb ízek kedvelője, tehet több ketchupot, kevesebb mustárt, ki kell tapasztalni az ízeket.
Sózzuk és borsozzuk, majd a salátával összekeverjük. Rászórjuk a megpirított csirkehúst és jól összekeverjük, hogy mindenhol érje a finom öntet.
Szeljünk le 2 szelet kenyeret, vágódeszkán kockázzuk fel, tegyünk egy serpenyőbe kevés olívaolajat és pirítsuk meg a kenyérkockákat, folytonos kevergetés mellett.
Erre is lehet fokhagymát tenni, aki szereti, aki nem, az kihagyhatja.

Én le szoktam egyszerűsíteni a kenyérkockás dolgot azzal, hogy előveszem a kenyérpirítómat, beledobom a kenyérszeleteket, mikor megpirultak, gyorsan bedörzsölöm egy gerezd fokhagymával és csorgatok rá olívát, de vajjal is meg lehet kenni.
A kenyér legyen a tálalás előtti fázis, mert az lágyul el a leghamarabb a salátában.

Jó étvágyat:)

Gyors koktél

Van egyáltalán nő a földön, aki nem szereti a kókusz-ananász kombót, megbolondítva egy kis jamaikai rummal?:))

Tudtam, hogy többen vagyunk, akik szeretik, mint akik nem:))
Nos, a tegnap este lerendeztem a hétvégi bevásárlást és úgy gondoltam, mivel szombat este van, pihenjünk stílusosan, ha már a sört nem szeretem.

Vettem egy doboz 100% ananászlevet, volt itthon egy doboz kókusztejem és a férjem gyűjteményéből előkerült a barna rum, ebből készítettem el a Piña Colada koktélt saját fantáziám alapján.

Sok esetben a turmixgépemben kutyultam össze a hozzávalókat, tegnap újítottam a megoldáson. Elővettem a termoszomat, beleöntöttem a hozzávalókat, jól összeráztam, majd az alsó kiöntőjén stílusosan kiöntöttem egy talpas pohárba.

Na, de jöjjön a recept:)

Én szemmértékre szoktam ezeket az alapanyagokat összeöntögetni, de most megadom a mennyiségeket is, hogy egyszerűsítsem azoknak a munkáját, akik még nem készítettek ilyen koktélt.
Ha többször készítjük, annyira belejövünk, hogy már nem is kell az arányokat figyeljük.

Szóval kiöntöttem 2 dl kókusztejet egy pohárba és hozzáadtam 3 kiskanál barna cukrot. Lehet fehérrel is csinálni, csak arra figyeljünk, hogy az jóval édesebb és ne legyen túlságosan csöpögős a koktélunk.
Feloldottam folytonos kavargatás mellett a cukrot, majd az édes kókusztejet belelöttyintettem a termoszba. Kimértem 2 dl 100%-os ananászlevet - ehhez ragaszkodjunk, ne tegyünk bele 12% vagy 50% gyümölcslevet, mert nem kapjuk meg azt az ízt, amit a 100%-os ad - és azt is beleöntöttem a termoszomba.

 Utoljára a rumot mértem ki, valami jó minőségű rumot használjunk fel, én jelen esetben jamaikai barnát használtam, úgy fél dl. De lehet többet is beletenni, mindenki maga tudja, érzi, hogy mennyire szeretné alkohollal megbolondítani.

Miután belepakoltam a hozzávalókat a termoszba, rácsavartam az alsó kupakját, jól összeráztam, majd felnyitva a tetejét szépen kiöntöttem egy talpas pohárba.
Nekem nagyon ízlett, valójában ez egy adag, de aki többet szeretne készíteni, az duplázhatja a mennyiséget illetve próbálgathatja a saját kis mennyiségeit, mert erre nincs konkrét recept, mindenki saját ízlése szerint készítheti el.

Ha nagyon dizájnosra szeretnénk a koktélunkat, díszíthetjük koktélcseresznyével a poharat vagy vannak ezek a kis műanyag állatkák vagy egyéb díszítő eszközök, azokkal megdobhatjuk az italunkat.

Jó étvágyat!

Ui. Csak mértékkel fogyasszátok csajok, pláne ne hétközben:))))

Gyors mandarinos süti



Szeretem azokat a süteményeket, amelyekkel nem kell sokat pepecselni, de mégis finomak és szépek lesznek a sütés végére.

Ez a süti biztos sikert jelent akkor is, ha csak magunknak vagy a családnak szeretnénk kedveskedni, de akkor is, ha vendégek jelentkeznek be és hirtelen ötlettől vezérelve összeütjük ezt a finomságot.
Mivel hamarosan beköszönt a mandarin szezonja, érdemes kipróbálni, csak úgy.

Mossunk meg meleg vízben 4-5 mandarint. én be szoktam vetni a konyhai dörzsit is, mert jobban le tudom vele sikálni a mandarinokat.
Miután megmostuk, tegyük őket forró vízbe és főzzük kb. 25 percig. A lényeg, hogy puhává váljanak.

A megfőtt mandarinokat szűrjük le, majd dobáljuk azon melegében bele egy turmixgépbe.
Szórjunk rá 25 dkg darált mandulát, 25 dkg porcukrot, 1 púpozott evőkanál sütőport és adjunk hozzá egyenként, szigorúan külön tálkában feltört 6 egész tojást.
Ezt a masszát szépen összeturmixoljuk, amíg csomómentessé nem válik és minden alapanyag el nem vegyül.

Ha ezzel a művelettel megvagyunk, előveszünk egy tortaformát, de lehet akár őzgerincforma is vagy más sütis forma.
Egy kevés vajjal kenjük meg a forma alját és vágjunk ki egy akkora sütőpapírt, ami lefedi a tortaforma alját.

Ezt a legegyszerűbben úgy lehet elkészíteni, hogy kiterítjük a sütőpapírt, ráhelyezzük a formát, veszünk egy ceruzát és a formát körberajzoljuk.
Utána már csak egy éles ollóra van szükségünk és máris megvan a sütőpapír méretre vágva.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra és behelyezzük a tésztát. Kb. egy órán keresztül sütjük.

Ne ijedjünk meg a sütési időtől, mert kell ennek a sütinek az egy óra. Mivel elég szaftos, ahhoz, hogy jól átsüljön, muszáj ennyi ideig bent tartani a sütőben.

Miután megsült, tegyük sütőrácsra és hagyjuk kihűlni.
Utána már csak szeletelni kell és egy bögre tejjel vagy kakaóval megenni.
Nagyon finom és aromás, krémes az állaga.

Ha valaki tovább szeretné fejleszteni ennek a sütemények az életét, készíthet cukormázat porcukor és tojásfehérjéből, lecsorgathatja vagy csak egyszerűen megszórhatja porcukorral.

Jó étvágyat!


Koktélrák fekete spagettivel

A férjem a tegnap előkotort a konyhaszekrényből egy csomag fekete spagettit, majd rákérdezett, hogy mikor készítek neki koktélrákos spagettit?

Fogtam magam, elmentem egy bevásárlóközpontba, vettem egy kis csomag koktélrákot, hazaviharzottam és összeütöttem a kaját.

A spagetti tésztája a tintahal festékétől lesz fekete színű, nagyobb üzletközpontokban be lehet szerezni. De az se bánkódjon, aki nem tudott vagy mély utálatból nem is akart feketét venni, megteszi a hagyományos spagetti tészta is, a lényeg a végeredményen van: íz és látvány.

A legelső mozzanat a koktélrákok felolvasztása. Aki nem siet, beleteheti a rákocskákat egy mélyebb tálba, majd hagyja, hogy konyhai hőmérsékleten felengedjenek. Akinek nincs annyi türelme, az fogja a rákokat, tegye egy mikrózható edénybe és lökje a mikróba olvasztó programra, de ne sokáig, mivel ez félkész termék - előfőzött és nincs szükség a hosszadalmas olvasztásra.

Mikor ezzel megvagyunk, feltesszük a vizet főni, amibe belekerül a spagetti.

Előbb főzzük meg a tésztát, utána készítsük el a rákokat, különben a tészta kihűl és már nem az igazi felmelegítve.
Közben elővesszük a jó öreg wokunkat, teszünk bele két csapott evőkanál vajat - nem margarint, vajat mert az adja meg a finom ízét - és mikor félig felolvadt, tegyük bele a rákokat, majd pirítsuk 5 percen keresztül, folyamatos rázogatás vagy kevergetés mellett, nagy lángon.

Megpucolunk közben 2 gerezd fokhagymát, az egyiket a rákok elkészítése közben nyomjuk az ételre, a másikat a folyamat végén, tehát rá 5 percre.

Összerázogatjuk a fokhagymával, egy citromot megmosunk, felezzük és a fél citrom felét ráfacsarjuk a rákokra.
A végén beleborítjuk azon melegében a leszűrt spagettitésztát, jól összekeverjük, egy kis sóval meg borssal ízesítjük és egy csipet apróra vágott petrezselyemzölddel megszórjuk az egészet.

Nagyon gyors és finom étel azoknak, akik kedvelik a különleges ízeket:)

Jó étvágyat!

Hűtőszekrény és fagyasztó 2.

Előző bejegyzésemben a hűtőszekrény rejtelmeit taglaltam, a mai a fagyasztóról szól.

Vannak a hűtővel kombinált darabok, amelyek 2-3 fiókosak és vannak a fagyasztóládák vagy szekrények, amelyek csak és kizárólag mélyhűtést biztosítanak az élelmiszerek tárolásához.
Gondolom mindenki úgy van velük, pláne a kombináltakkal, hogy soha sincs elég hely bennük.

Tipp: praktikus megoldás az élelmiszereket zacskózni vagy műanyag dobozokba tenni és úgy pakolni be a fagyasztóba. De az sem utolsó szempont, hogy ráírjuk egy kis cetlire, hogy mégis mit tartalmaz az adott doboz és mikor tettük be.

Én megbotránkoztam egy nagyon híres, angol szakácsnő fagyasztó látványán, amikor kinyitotta az ajtaját, hogy vegyen ki egy kis zöldfűszert, ott álltak összenyomva, hatalmas káosz közepette a szedett-vedett tárolókban és nejlontasakokban az ennivalók.

Tény, hogy nem nyitogatja idegen - elméletileg:) a fagyasztónkat, de egy minimális rendet illik benne tartani. És nem beszélve a tárolt ételek szavatosságáról, hiszen nem mindegy, hogy mit vakarok ki a fagyasztóból és mikor tettem be?

Minden élelmiszer egy idő után elveszíti zamatát, a "fagyhalál" úgyis próbára teszi őket, figyeljünk tehát a tárolásnál az eltelt időszakra, mert nem lehet évekig tárolgatni benne dolgokat. Illetve lehetni lehet, csak a felhasználásnál derül ki számunkra, hogy valójában avas a hús vagy rágós a 3 éves eper.
Minden fagyasztó ajtajára vagy a fiókokra fel vannak festve az élelmiszer-ikonok és a tárolhatósági idejük, amit hónapokban adnak meg.

Ezeket nagyjából tartsuk szem előtt, azért csak nagyjából, mert semmi baja nem lesz a húsnak, ha mondjuk a megengedett 12 hónapnál egy hónappal tovább tartjuk bent.
A legrövidebb időt a levesek, felvágottak, főételek és halak bírják, számukra a maximális eltarthatóság 2-6 hónap.

A csirke- és disznóhúst meg a sajtot 4-8 hónapig javallott a fagyasztóban tárolni.
A leghosszabb időt a gyümölcsök bírják, nekik 6-12 hónap a szavatossági idejük. Ebbe a kategóriába tartoznak még a gyökérzöldségek, a vadhúsok és még a marhahús is.

Ne feledjük a fagyasztónkat időről-időre leolvasztani, hogy a vastag jégréteg, ami felfagyott, le tudjon olvadni. Ez azért fontos, mert fellélegzik valójában a masina és jobban fog hűteni, mint amikor jégcsapok lógnak ki a fiókokból.

A megoldás egyszerű: kapcsoljuk le a hűtőt, szedjük ki a fagyasztóból az élelmiszereket és a fiókokat. Forraljunk fel egy nagyobb lábosban vizet, tegyünk bele két evőkanál citromlevet, majd helyezzük be a fagyasztó legaljára és csukjuk be az ajtót. Hagyjuk így addig, amíg nem kezd a vizünk kihülni, nézzük meg a jeget, hogy mennyire olvadt le, ha nem megfelelő, akkor vegyük ki a lábast, forraljuk újból fel a vizet és ismételjük meg a folyamatot.

A citromlé fertőtlenítő hatású, de amikor már megszabadultunk a jégrétegektől, a lemosóvízbe is tehetünk egy-két kanállal és jól mossuk át vele a fagyasztót.
És nem utolsósorban jót tesz a fagyasztó életében egy kis változás, ilyenkor bukkanunk rá néhány rejtelmes dologra, ami ott mélyen, a fiókokban lapul évek óta és arra vár, hogy valaki kivegye és megegye vagy kidobja.

Te ki szoktad dobni a régi, fagyasztott ételeidet??

Hűtőszekrény és fagyasztó 1.

Napjaink háztartásában elengedhetetlen szerepe van mindkettőnek.
Rengeteg fajta és márka létezik a piacon, mindenki válogathat igényének és pénztárcájának megfelelően.

Ha 2 személyből áll a család, nem szükséges egy góliát-hűtőt venni komplett fagyasztóval, csak azért, mert a szomszéd Lajcsiék is vettek egyet és olyan jól mutat benne a viszkispohár:)
Szóval hűtővásárlásnál törekedjünk az energiatakarékos gépekre, lehet, hogy kicsivel többe kerülnek, mint a D vagy E osztályos társaik, de hosszú távon meghálálják a kiadott pénzt.

Nem mindegy, hogy melyik részében, mit tárolunk és az sem mindegy, hogy hogyan.

A hűtő legalsó polca a leghidegebb: ide olyan ételeket tegyünk, amik megkívánják a magas hűtést (húsok, felvágottak). Ahogy haladunk fölfelé, egyre kisebb a hűtőszekrény hideg funkciója, ezt persze nem azt jelenti, hogy nincs ott hűtés. Van, csak nem olyan intenzitású, mint a legalsó polcon.
Gyakran teszünk tejterméket, felbontott lekvárt, mustárt és egyéb nyalánkságokat a hűtő ajtajába, hiszen arra a célra vannak kialakítva a különféle rekeszek.

Tudnunk kell, hogy annyira csekély a hűtő ezen részén a hűtés, hogy a tejtermékeket pl. nem is ajánlják ide tenni a szakemberek, viszont mi hűtőt vettünk és a gyártó készítette, őt annyira nem érdekli, hogy ki hogyan tárolja és főleg hol, az ennivalót.

A hűtő ajtajába tehetünk különféle megbontott édességet, mustárt, majonézt (bolti), olajos fűszereket, de tartsuk szem előtt, hogy ezeket lehetőleg mielőbb fogyasszuk el, mert megromlanak.
SOHA ne tegyünk a hűtőbe meleg ételt, vagy langyos levest, mert ezzel túlpörgetjük egyrészt szegény masinát, másrészt tönkremegy hamarabb, hiszen a neve HŰTŐ és nem langyostároló:)
Személy szerint hétközben szűkösen férek el a hűtőben, ahogy közeledünk a hétvégéhez, úgy válik egyre tágasabbá és üresebbé:)

Célszerű kialakítani egy tervet, hogy mit, hogyan és főleg hol tároljunk, ne járjunk úgy, hogy keressük az uborkát és a hűtő legmélyéről felbukkan egy régi, elfeledett ismerős, mondjuk egy 2 éve lejárt szardellapaszta.

Többnyire porcelán edényekben tárolom az ennivalót vagy amit bele lehet alufóliába tekerni, azt abban. A vajat vegyük ki egy kisebb üvegtálba, a felbontott tejföl dobozát alufóliával zárjuk le és használjuk néhány napon belül el, a tojást én speciel nem a tartóban tárolom, hanem a saját dobozában vagy egy nagyobb műanyag dobozban és lepakolom a hűtő hidegebb részébe. Mielőtt felhasználom, langyos vízben megmosom, így távolítom el a szennyeződést vagy egyéb kórokozókat róla.

Már vannak olyan intelligens hűtők, hogy észlelik, mi fogyott ki a hűtőszekrényből és utánrendelik a neten.

De nem csak utánrendelik, hanem a továbbfejlesztett prototípusok számítógép funkcióként is szolgálnak, lehet rajtuk videóüzenetet hagyni -viszlát post it- a családnak, vagy képes memorizálni recepteket és ajánlani közülük olyan ételt, aminek az alapanyagai fellelhetők a hűtőben.

Csak nehogy egy szép nap arra ébredjünk, hogy a hűtőnk önálló életre kelt és most zajlik épp a leánykérés:)))))

Őszi ízek 2. Főtt gesztenye

Egyetemi éveim alatt rengeteg sült gesztenyét ettem: hideg, téli estéken elindultunk barátokkal, barátnőkkel sétálni, a város főterén ki voltak állva a gesztenyesütők és a forró parázson sütögették ezt a finom csemegét.

Fogyasztásra kizárólag a szelídgesztenyét használjuk, mert a társa, ami a parkokban őshonos vadgesztenye, mérgező.
Tegnap vettem egy fél kg szelídgesztenyét és azon morfondíroztam, hogy megsüssem vagy megfőzzem?

Ha főzzük a gesztenyét, sokkal puhább és krémesebb lesz, mintha sütnénk. Viszont ha sütjük, akkor mennyei illata van és bejárja az egész konyhát. Ellenben szárazabb és nehezebb megszabadulni a héjától:)
Végül a második lehetőség mellett döntöttem, a család legnagyobb örömére.

Elővettem a kisebbik kuktámat, a megmosott gesztenyéket szépen belegurítottam, majd felöntöttem annyi hideg vízzel, amennyi ellepte.
Ráhelyeztem a kuktafazék tetejét és maximum hőfokon elkezdtem felforralni.
Amikor kiengedte az első gőzt a fazék, levettem minimumra a hőfokot és hagytam készülni kb. 20 percig.

Ezen idő elteltével lekapcsoltam a fazék alatt a gázt, kiengedtem a gőzt a fazékból és leszűrtem a gesztenyéimet.
Még azon melegében mindegyik oldalát félig meghasítottam, mert ha hagyjuk teljesen kihűlni, nem leszünk képesek fogyasztásuk idején leszedegetni a héjukat.
Lehet magában is fogyasztani, de aki szereti az édességet és a gesztenye ízét, készíthet belőle gesztenyepürét és feldobhatja tejszínhabbal.

Íme a recept: a főtt gesztenyéket megpucoljuk, beletesszük krumplinyomóba, átnyomjuk őket, majd kevés tejjel lazítjuk. Mindig CSAK annyi hideg tejet öntünk hozzá, amennyivel látjuk, hogy picit lazíthatunk a textúráján, mert ha túllocsoljuk tejjel, nem fogjuk tudni semmivel sem helyrehozni.
Kell még bele rumaroma vagy valódi rum is, mindezt számítsuk hozzá a tejhez.

Ha nem érezzük elég édesnek a gesztenyénket, egy kis porcukrot is szórhatunk bele, majd a végén felvert habtejszínnel díszíthetjük.
Egyébként létezik hamis gesztenyepüré is, ami nem másból, mint krumpliból készül, meg némi segédanyagból, mint margarin vagy vaj, diópótló és cukor.

Véleményem szerint, az eredeti a jobb, ízletesebb, de aki ki szeretné próbálni az ál-változatát, keressen rá a neten a hamis receptre, rengeteg oldalon fog vele találkozni:)

Jó étvágyat!

Őszi ízek 1. Sütőtök.

Tény, hogy a nyár a gyümölcsök és zöldségek valódi évszaka, de az ősz is rejteget néhány csemegét számunkra. Itt van mindjárt a sütőtök.

Gyerekkoromban emlékszem, anyukám hatalmas sütőtököket vásárolt, hazahozta, megpucolta, hasábokra vágta és betette a forró sütőbe. Mennyei illata és íze volt. A magokat is betettük és csináltunk házi tökmagot, amit élvezettel ropogtattam két babázás között.

Rég nem sütöttem sütőtököt, de amióta megszületett a kisfiam, gyakrabban vásárolok belőle és készítem el neki almával, csirkehusival.
De a felnőtteket sem szabad ebből a csemegéből kihagyni: most egy egyszerű, párolós módszerrel mutatom be a tökreceptet, sokkal zamatosabb és finomabb mint a sült változata.

Vegyünk egy kisebb sütőtököt - én kanadai fajtát vettem - mossuk le a héját majd zöldséghámozóval pucoljuk meg.
Miután megpucoltuk, vágjuk le a két végét és hasítsuk hosszában ketté.

Egy evőkanállal kanalazzuk ki a tök belsejét a magokkal együtt- nem mondom, hogy egyszerű feladat, de szerencsére minél kisebb a tök, annál kevesebb benne a mag.
Ha tökmagot szeretnénk készíteni belőle, szedegessük le a sütőtök rostjairól a magvakat, szórjuk meg egy kevés tengeri vagy bármilyen sóval, keverjük össze és tegyük forró sütőbe, amíg nem kezdenek a magok pirulni. Néha keverjük össze, hogy minden oldalát egyenletesen pirítsa a sütő.

A tökhúst szeleteljük fel 1-másfél cm szeletekre és készítsünk elő egy nagy fazekat meg egy kisebb lábast, fedővel.
A procedúra a következő: öntsünk a lábasba félig hideg vizet, majd helyezzük bele a fazékba. Érdemes akkora edényt választani, ami könnyedén belemegy a fazékba.

Miután ezzel megvagyunk, öntsünk annyi hideg vizet a fazékba, amennyi a kisebb lábas feléig ér. Miután a vizet kimértük jöhet a fedő: helyezzünk egy, a lábasnál kicsivel nagyobb fedőt fordítva a lábasunkra, ez lesz a "talapzata" a sütőtököknek.

Miután ezzel megvagyunk, a szeletelt tököket tegyük egymás mellé felállítva a fordított fedőre - nem baj, ha picit közelebb vannak egymáshoz vagy néhány egymáson van - , fedjük le a fazekat egy méretével megegyező fedővel, különben megégethetjük magunkat a forró gőzzel.
Tegyük a fazekat a tűzhelyre, és nagy lángon kezdjük forralni a vizet és benne természetesen a tököket.

Amikor már lobog a víz, vegyünk vissza a láng erősségéből kb. annyira, hogy a forrás ne szűnjön meg, de ne is engedjen hatalmas gőzadagokat ki a fedőnk.

VIGYÁZAT!! Ez a művelet odafigyelést igényel, mivel a forró gőz a fedő levételével kicsaphat és ha ne figyelünk oda, könnyen égési sérüléseket szerezhetünk!

Kb. 30 percig pároljuk a tökszeleteket, miután elkészültek tányérra szedjük és magában fogyasztjuk, de ha nem elég édes akkor csorgathatunk rá mézet. A cukor nem előnyös, mert felszínben megolvad, viszont ott kerceg a fogaink között, mikor falatozunk.
Könnyű, laktató és édesítőszer nélkül még diétás étel is:)

Jó étvágyat!

Trükkök, fortélyok 3.

Imádom a sütiket, legyen az édes vagy sós. Legelső süteményem habcsók volt - erre utaltam már egy előző bejegyzésben is - amit előszeretettel kavartam fél órán keresztül, majd leszakadt a karom, aztán kissé folyósan betettem a sütőbe, onnan csokibarnán húztam elő, mert majdnem szénné égett.

Kezdő háziasszonyok nem igazán tudják, mikor jó a sütő hőfoka, egy dolog, hogy be van programálva a hőfok, de akinek nincs elektromos ketyeréje, nem igazán tud kiigazodni.

Egyszerű a képlet: vegyünk egy A4-es fehér lapot és tegyük be a sütőbe. Ha fehér marad egy kis idő elteltével, azt jelenti, hogy a sütő gyengén melegedett be, ha sárga, akkor közepes a hőfoka, ha megbarnul a papírlap, akkor forró nagyon a sütő.

Szeretem a gyors sütiket, mert hipp-hopp, hamar készen vagyok az elkészítésükkel és marad idő másra is. A gyúrt tészta nem igazán könnyű fajsúly, ezt mindenki megerősítheti, aki készített már ilyet, mert először össze kell gyúrni a hozzávalókat, majd deszkára kell tenni, belisztezni a deszkát is meg a nyújtófát is, különben odaragad és addig nyújtani a tésztát, amíg szép vékony nem lesz.

De a macerának nincs vége, ki kell vágni a formákat belőle, és akkor szembesülünk a ténnyel, hogy nem akar az istennek sem feljönni, pedig elég (?) lisztet szórtunk alá.
Mindezt megkönnyítettem két laza mozdulattal:

1. felszámoltam a régi deszkámat
2. helyette sütőpapírt használok, így nem is ragad le a tészta és nem is kell mosogatni, csak fogom és kidobom a kukába.

Legelső piskótámat gyerekként sütöttem, arra emlékszem, hogy 8 tojásos recept volt. Minden rendben zajlott addig, amíg nem került ki a sütőből: lelohadt az egész és ment a kukába....illetve volt egy magyar kuvaszunk, ő ette meg. Gondoltam, nem fog ki rajtam a recept, megsütöttem még egyszer és ugyanaz történt a másodikkal is mint az elsővel: lufi, ami leengedett.

Utólag kiderült, a szakácskönyv receptjéből kimaradt a liszt, ergo nem készíthettem igazi piskótát csak szuflét:).

A jó piskóta titka a friss alapanyagok és a szobahőmérséklet. Minden hozzávaló legyen kint, mert ha a tojások hidegek, nem lesz sikerünk az elkészítésében.
Kiváló minőségű piskótát kapunk, ha a tojást a cukorral gőz fölött habosítjuk. A tésztát mérsékelt tűznél süssük, különben a végére megrepedezik és visszaesik.

De ne bánkódjunk, ha nem nő fel a piskótatésztánk: kiváló somlói készíthető belőle, megöntözhetjük egy kis rummal vagy gyümölcslikőrrel, tehetünk bele mazsolát vagy kandírozott gyümölcsöt szórhatunk rá és telenyomhatjuk tejszínhabbal.

A hatás nem marad el:)

Gyors meggyes-mákos muffin



Tudom, hogy ez a bejegyzés a" Trükkök, fortélyok"-ról kellene szóljon, hiszen az következne, de úgy gondoltam, viszek bele egy kis színt és megosztok veletek egy nagyon gyors és finom muffin receptet.

A receptet egy kedves ismerősömtől kaptam anno, ha édességre vágyunk, csak előveszem a hozzávalókat, keverem-kavarom az összetevőket és mehet a sütőbe.

Lehetőleg minden alapanyagot mérjünk előre ki, akár nejlontasakokba, akár papírtörlőre, így gyorsabban készülhet el a sütink.
Figyeljünk a tojás-margarin-tej hőmérsékletére is, ezeket vegyük egy órával a sütés előtt ki a hűtőszekrényből, hogy jól áttudjanak melegedni.

15 dkg puha margarint összekeverünk 15 dkg cukorral. A margarint, ha betesszük néhány másodpercre a mikróba, akkor kellően krémes állagúvá válik, nem kell sokat pepecselni vele, hogy felolvadjon benne a cukor. Vigyázzunk vele: egy kisebb üvegtálba darabolva tegyük bele és fedjük le a mikró fedőjével. Néha állítsuk meg a gépet, keverjük össze a zsiradékot majd tegyük vissza a tetőt és amikor már lágy de nem folyós, akkor vegyük újból ki és keverjük el a kristálycukorral.

Ha netán túlságosan megolvad, akkor tegyük hűvös helyre egy rövid ideig és máris visszafagy a margarinunk.
A margarinos-cukros masszát habosodásig keverjük -nekem ez sci-fi volt mindig, mi az, hogy habosra keverjük a margarint? Soha nem láttam benne a habot, maximum kenhető masszává alakult a cukorral, de hab, az nem lett belőle.

Na, szóval ki kell jól kavarni, ehhez nem szükséges a mixer, mert ha megfelelően krémes a margarin, akkor simán, élvezettel lehet kavargatni a cukorral, csupán egy jó fakanalat kell segítségül hívnunk.
Hozzáadunk ehhez a masszához 2 evőkanál vaníliaaromát - a dokis tökéletes -, egy zacskó vaníliacukrot és egy mokkáskanál őrölt fahéjat. Jól összekavarjuk, majd egyenként feltörünk 2 tojást -szigorúan külön tálkában, mert ha nem jók a tojások, akkor a már elkészített masszát ki is dobhatjuk - és egészben belezuttyantjuk őket. Simára kavarjuk.

Megmosunk egy citromot, szárazra töröljük és a héját belereszeljük ebbe a masszába, továbbá teszünk még bele 2 evőkanál darált mákot is. Aki nem szereti, az ki is hagyhatja.
Kimérünk 12 dkg lisztet és egy fél csomag sütőporral szárazon összevegyítjük, majd egy zacskóba öntjük . És itt jön a csavar: egy üveg magozott meggyet lecsöpögtetünk -nehogy elöntsétek a levét, az annyira finom, egy külön edényben vagy pohárban fel lehet fogni és akár közvetlen fogyasztásra, akár sütik vagy gyümölcsleves ízesítésére felhasználható.

A gyümölcsöt jól lecsepegtetjük, majd a lisztes masszába belezuttyantjuk és mindenestől összerázzuk. Ilyenkor van aki sikítófrászt kap, hogy ez mekkora baromság, de nem az: a liszt megtapad a meggyszemeken és ezáltal nem süllyednek le a tésztánkban.
Legvégül jöhet a tej, ami teljesen ránk van bízva, tehetünk belőle kevesebbet vagy ha hígabbra szeretnénk a masszát, akkor többet.

Van úgy, hogy nem is teszek bele tejet, ha a masszám megfelelő állagú: a tej lazító hatású, a recepthez tehetünk kb. 3-4 evőkanálnyit vagy többet, ez ízlés és szemmérték dolga. Arra azért figyeljünk, hogy nem híg tésztát akarunk elérni, hanem egy lágyabb de mégis krémesebb változatot.
A sütőt előmelegítjük úgy 180 fokra, a muffinformákat kibéleljük papírkapszlikkal - ebből is többféle létezik: vannak a sima fehérek, de kapható szülinapos, színes, feliratos változat is a boltokban.

Kiskanállal a formák háromnegyedéig kanalazzuk a masszát, majd forró sütőbe tolva kb. 20 perc alatt készre sütjük. A villanysütőre vonatkoznak ezek az értékek, akinek gázas van, az közepes lángon süsse bő 30-35 percig, de figyeljünk időközben a sütire is, ne nyitogassuk az ajtót, viszont ha érezzük, hogy melegebben süt a sütőnk, egy picit visszavehetünk az intenzitásából, de ne sokat, mert akkor nem kapják meg a megfelelő hőt és visszaesnek.

A sütő középső részén szoktam sütni, ha alul teszem be akkor túlságosan nagy hőt kapnak a muffinok, ha felül akkor a tetejük pirul meg előbb és a közepe mézgés lesz.
Miután megsültek a sütik, vegyük ki a sütőből tálcástól és tegyük sütőrácsra vagy olyan helyre, ahol jól szellőznek, ha sokáig benne hagyjuk a formákban, akkor megnedvesednek.

Amit még elfelejtettem leírni, hogy én szilikon formákat használok és azokat nem kell olajjal vékonyan bekenegetni, de aki hagyományos teflont vagy más anyagot használ, sütés előtt permetezze be vékonyan olajjal és szórja meg liszttel, úgy tegye bele a papírformákat.

Miután kihűltek a muffinok, dizájnolhatjuk őket. Vegyünk egy vastagabb kartonpapírt, rajzoljunk rá egy csillagot vagy valami kedves formát, vágjuk ki és tegyük a muffin tetejére. Egy kevés porcukrot szórjunk a teaszűrőbe majd ennek segítségével hintsük rá a muffinra: a forma körül nem lesz porcukor és megdobja ezt az egyszerű de mégis nagyszerű sütinket.

Jó étvágyat:)

Trükkök, fortélyok 2.

Annyi tipp és trükk létezik konyhai berkekben, hogy fél év sem volna elég arra, hogy leírjam.

Néhány szót említenék a jó öreg burgonyáról, hiszen méltó helyet foglal el a konyhai ranglistán.
Tudtad, hogy ropogósabb lesz a hasábburgonya, ha csak félig sütöd meg, kiszeded egy tálra, letakarod egy papírtörlővel, majd tálalás előtt beledobod a forró olajba? Én sem tudtam, amíg valahol nem hallottam meg, azóta büszkén sütögetem, majdnem olyan finom mint a mekis:)

Fontos továbbá, hogy jól mosd ki sütés előtt belőle a keményítőt, itasd le papírtörlővel vagy erre a célra használt konyharuhával, különben :

1. megégeted magad a forró olajjal,
2. elpuhul az egész és olyan lesz mintha szalonnát főznél.

Sózni csak közvetlenül fogyasztás előtt érdemes, mert a só megpuhítja a sültkrumplinkat.

Kezdő háziasszonyként, de akár szerelmesként is el lehet sózni az ételt. Könnyen fel tudjuk javítani egy kevés nyers burgonyával, ezt az étel elkészültével dobjuk bele és addig főzzük, amíg megpuhul. Fel is szívja annyi idő elteltével a fölösleges sót az ételből.

Finom, krémes lesz a burgonyapürénk, ha meleg tejjel és egy kis vajjal habosítjuk fel. Takarékoskodhatunk is az elkészítésével, benne hagyunk egy kevés fővővizet és akkor kevesebb tejet kell hozzáadnunk.
Ha esetleg túlságosan folyóssá vált volna a pürénk, egy kis tejport szórjunk bele és máris kedvező állagúvá válik.

Ki szereti, ha hagymaszagú lesz a keze főzéskor? Egy kevés citromlével átdörzsöljök és máris a múlté a hagymaszag.
Hagyma, fokhagyma felhasználásnál mindig az előbbivel kezdjük a főzést és amikor megpárolódott a hagymánk, akkor tegyük csak bele a fokhagymát, különben megég.

Imádom a fokhagymás-tejföles uborkasalátát. Aki szereti, készítse el bátran, mert nagyon finom és egészséges, csak ne felejtse el gyalulás után besózni és állni hagyni az uborkát, különben puffasztó hatású lesz.

Elálmosodtam, megyek és alszom egyet.
Hamarosan folytatom a trükkök, fortélyok sorozatot.

Addig is: jó éjt mindenkinek:)

Trükkök, fortélyok 1.

Milyen jó lenne, ha bármi amibe belekezdünk, tökéletesen sikerülne, bezsebelve ezzel az elismerő véleményeket.

Ez végeredményben nem lehetetlen feladat, de sok, türelmes évet vagy hosszabb időszakot jelent konyhai életünkben, amíg elsajátítjuk és gyakorlatiassá nem tesszük az információkat.
A mai bejegyzés a felszolgált italokról szól, mikor és mihez mit adjunk.

Mindenki szereti - majdnem:) - a sört, ez a kísérőital jelen van a legtöbb rendezvényen. Akkor ízletes, ha sűrű, fehér a habja. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy magasról öntjük a pohárba.
Figyeljünk arra is, hogy a pohár makulátlan legyen, ne legyen rajta semmilyen szennyeződés vagy zsír, mert mindez megakadályozza a klasszikus habképződést.

A sört nagyobb poharakban vagy korsókban szervírozzuk, lehetőleg a hőmérséklete 8-12 fokos legyen.
Zsíros húsok, érett sajtok kedvelt kísérője.

A fehérbort kisebb, talpas pohárban illik felszolgálni. Figyeljünk a pohár jellegére, a felső része kissé beszűkül, itt marad meg a buké, azaz illatanyag. Fontos a szervírozásnál egy minimális hűtési fok is, ami 8-12 közé esik. Nyáron adhatjuk kissé hidegebb verzióban a bort, mivel kint magas a hőmérséklet, télen figyeljünk a benti állapotokra.

Leginkább könnyű ételekhez ajánlják, mint halak, szárnyas és borjúhús.
A vörösborokat nagy, talpas poharakban szervírozzuk. Mivel őket nem hűtjük, hanem szobahőmérsékleten tároljuk, nem is kell gyakran töltögetnünk - kivéve aki igényli, annak:)))).

A vörösbor a vörös húsok kísérője, tehát lehet vadhúsból készült étel vagy marha illetve belsőségek, melléjük vörösbor dukál.
A pezsgőt és habzó bort desszertek mellé kínáljuk. Figyeljünk arra is, mennyire édes az adott sütemény, ha nagyon édes akkor félédes pezsgőt adjunk kiegészítőként, ha nem annyira édes, akkor édeset.

Nem mindegy, hogy milyen sorrendben kínáljuk meg vendégeinket az italokkal.
A bort mindig a sör után kínáljuk, de ne kínáljunk a bor előtt likőröket vagy borpárlatot sem. Ne keverjük a szeszes italokat, mert rossz vége lesz:)))

A mai bejegyzésben segítségül hívtam a "Konyhai fortélyok" c. könyvemet.


Gyorsan, finomat!



Ez a jelszó mindannyiunk száját elhagyta már, aki még nem mondta ki, az varázsolja oda:)

Személyfüggő, ki mit tart finomnak és finoman szólva nem is lehet általánosítani, ahány ember annyi szokás, annyi ízlés.
Én a mai nap folyamán gondoltam a gyors és finom valamire, mert az ebédem elfogyott, délelőtt takarítottunk a nagyfiammal, neki készítettem sütőtökös-almapürét de magamnak azért valami mást terveztem. És ekkor jött a sajtos-tejföles tészta, ami gyors is, finom is, laktató is.

Minden háztartásban fellelhető némi maradék orsó vagy spagetti tészta, egy kis sajt előkerül a hűtőből, a tejföl kérdőjeles, mert nálam soha sincs elfekvőben a hűtőben, Valaki mindig megdézsmálja:) Egészségére!

Nos, ha egy személyre szeretnénk elkészíteni a tésztát, akkor kb. 3 marékkal szórjunk a forró, pici sóval ízesített fővővízbe. Nem szoktam olajat önteni a vízbe, de még a tésztára sem kifőzés után, egyszerűen nem szeretem ami tocsog vagy úszik a zsiradékban.
Lehetőleg tojásos tésztát válasszunk. Tudom, most jönnek a dietetikusok, akik nem ajánlják ezt a fajtát hanem inkább a durumot, de én jobban szeretem azt a fajtát, amelyik tartalmaz -elméletileg- tojást.

Van egy kedvenc boltom, ahol saját márkás tésztákat lehet venni, tojásosak és az a jó bennük, hogy 6-8 perc alatt kifőnek, nem kell állandóan kevergetni őket és finomak.
Nos, miközben fő a tésztánk, lássunk hozzá a sajt lereszeléséhez. Én Edamit szoktam venni, az félkemény, tehát elvileg jól reszelhető, ha puhább és zsírosabb sajtot választunk tegyük egy 20 percre a fagyasztóba, utána könnyebben megy a reszelése.

Reszelhetjük a nagyobb lyukún de akár a kisebben is, a lényeg, hogy forró legyen a tészta, amikor rászórjuk a sajtot.
Elvileg megfőtt a tésztánk, szűrjük le, van aki leöblíti én nem szoktam, ha öblítés mellett voksolsz, akkor az forró víz legyen, mert kihűl a tészta és akkor lehet újramelegíteni, ami valljuk be, nem szerencsés választás.

Én a forró, lecsepegtetett tésztára rászórom a sajtot -ez kb. 2-3 maréknyi mennyiség- rákanalazok 2-3 evőkanál szobahőmérsékletű tejfölt -ha hideg nagyon, akkor az is lehűti a tésztát és jöhet a melengetés- jól összekavarom, megszórom még egy kevés sóval, pici őrölt borssal és magában vagy savanyúsággal szoktam fogyasztani.

Jó étvágyat!

Tűzhelyek: gáz vs. villany

Kezdő háziasszony koromban nem volt vitás min főzzek: gáztűzhelyem volt és kész.

A mai háziasszonyoknak kicsit nehezebb a dolguk, mert a boltok ontják magukból a különféle tűzhelyeket, nem mellékesen a gyártók is beszálltak a versenybe, hiszen egy márkanév meghatározó lehet választás esetén.

Sokféle tűzhely létezik: vannak a gázégősek alul-felül, aztán jönnek a felül gáz alul villanysütés, majd a harmadik kategóriában az alul-felül elektromosak.
Mindegyik tűzhely jó a maga kategóriájában, a döntést a háziasszonyokra kell bízni, ők az első felfújt vagy rakott káposzta elkészítése után tudnak nyilatkozni arról, mennyire vált be náluk az adott termék illetve márka.

Én a saját tapasztalataimra építve azt tudom mondani, hogy ha nem egy bögre teát vagy kakaót akarunk forralni a tűzhelyen akkor ne indukciós felületűt vegyünk, hanem gázast.
Sokkal strapabíróbbak ezek, nem kell folyton suvickolni meg kenegetni mindenféle kencével, és sopánkodni azon, hogy "jaj Istenem, félrerántottam a fazekat, vajon összekarcoltam vele a felületét?".

A profi séfek is gázon főznek, kivétel, amikor a tévében leadnak egy gasztrosorozatot és mondjuk megtámogatja azt egy neves konyhagépgyártó cég.
Ha süteményt szeretnénk készíteni, akkor bizony meg kell gondolni a tűzhely választását.
Nem mindegy, hogy a muffin vagy a piskóta 20 vagy 40 perc alatt készül el.

A gázsütésű tűzhelyek lomhábbak mint a villanysütésűek, ettől függetlenül ne dőljön senki a kardjába, ha netán neki az van otthon. Figyelni kell az órát, a hőfokbeállítást és lehetőleg ne nyitogassuk a sütő ajtaját 20 percig, mert visszaesik a sütink.

A villanytűzhelynél az is szempont, hogy van benne egy kis izzó, ami felkapcsol a sütő elindításakor, így be lehet kukkantani és megnézni a plexin vagy üvegen keresztül, hogy épp hol tart a sütink fejlődése.

Ezt fokozhatjuk a légkeverés funkcióval, a keringetett levegő segít mindehova egyenletesen eljutni és folyamatos kontroll mellett rábízhatjuk a sütijeinket vagy sültjeinket a gépre.
Már vásárolhatunk olyan profi sütőket is, amelyek villanysütésűek és be van építve a mikró funkció is, tehát nem kell 2 gépet megvenni a konyhába.

 Kis konyhákban praktikusak, viszont jellegüknél fogva kisebbek és nem olyan kényelmes a belső terük, mint a hagyományos, nagyobbaké.
Érdemes könnyíteni az életünkön és vásárolni a háztartási boltokban vagy multikban konyhai órát -ez lehet tojás, tehén (az van nekem, imádom:))), különféle növény vagy egyéb termék miniatűr változata - mert csak beállítjuk a kívánt időtartamot és mással is tudunk egyidejűleg foglalkozni.

Azért nem árt néha a sütire is ránézni:))

Egy bögre forró csoki

 



Ki tud ellenállni egy bögre forró csokinak? Szerintem nagyon kevesen.

Kint egyre hűvösebb van, esik az eső, hamarosan havazhat is, nem igazán érezzük azt, hogy sétálni szeretnénk. Inkább bebújni egy puha takaró alá és onnan szürcsölgetni a forró italunkat, miközben olvasunk egy izgalmas könyvet vagy megnézünk egy dvd-t.

Sokféle forró csoki italpor kapható a boltokban, többféle kiszerelésben: vannak az egyhasználatos csomagolások, aztán gondoltak a marketingesek a nagyobb kiszerelést kedvelőkre is, de vannak olyan helyzetek is, amikor egy áráért megkapod a 2 vagy 3 csomagot is. Ennek mi nagyon örülünk, mert sokáig tudjuk iszogatni kedvenc italunkat, a boltosok meg annak örülnek, hogy sikerült a vevőre nem egy hanem mindjárt 3 csomagot is rásózni.

Én a saját készítésű forró csokit szeretem, amit saját alapanyagokból kutyulok össze, legalább tudom mi van benne, mit iszok meg.
Egy négybetűs német boltban lehet kapni mini étcsokikat, az a legfinomabb, a tejcsoki nem adja vissza a kakaó íz-élményét.

Nos, ezt a csokit feltördelem egy bögrébe és kevés tejet löttyintek rá, majd beteszem a mikróba, hogy olvadjon meg és érjen össze a csoki a tejjel.
Amikor már krémes állagú -vigyázzunk, ne spóroljunk a tejjel ,mert leég a csokink a magas hőtől - hozzáöntök annyi tejet amennyi a bögre háromnegyedéig elég.

Visszateszem a mikróba és felmelegítem. Szórhatunk a tetejére csokireszeléket, de habosíthatunk tejet is és azt öntjük rá, utána ráreszelünk egy kis étcsokit vagy bolti csokidarát.
A tejhabosításnál a svéd áruházban fillérekért vásárolt habosítót használok, igaz vettem vagy hármat ezidáig, mert nem igazán hosszú életűek:))) A minőség mindenek felett:))))))

Szóval tejhabosításhoz ne csökkentett zsírtartalmú tejet használjunk, legalább 2,8-as vagy 3,5-ös legyen, mert nem lesz belőle hab. Én a kávéhoz, kapucsínóhoz hideg 3,5-öset használok, kilöttyintek egy keveset egy pohárba és habosítom. A habot könnyebb elérni némi cukorral, de ha forró csokiról van szó, akkor a tej meleg legyen és apránként szórjuk meg cukorral.

A kávézás külön szertartás nálam, minden nap iszom egy bögrével, és sóvárogva figyelem a baristakat, milyen ügyesen rajzolnak szívecskéket, virágokat tejhabból a kapucsínókra, machiatókra.
De ez egy következő bejegyzés terméke lesz:)

Vendéglátás 2.

Az előző bejegyzés a svédasztalos vendéglátásról szólt, ma néhány szót ejtek a hagyományos, asztalhozülős változatról.

Mindenki szereti a szépen megterített asztalt. Nekem ez is a gyengéim közé tartozik, imádom a szép asztalterítőt, a színes szalvétákat, színben passzoló tányérokat, alkalomhoz illő poharakat és még nem említettem a szalvétagyűrűt, az asztali dekorációt.

Ha valaki úgy érzi nincs meg benne az a bizonyos plusz, ami a kreativitást illeti, bátran lapozzon fel gasztronómiai magazinokat vagy az interneten a keresőbe írja be az asztalterítés szót.
Sokáig vásároltam egy bizonyos női magazint, amely főzésről, sütésről és vendéglátásról szólt, csodálatos terített asztalok szerepeltek benne, mindig alkalomhoz illő módon.

Az ember nem tud minden esetben olyan kavalkádot biztosítani, ami magazinhoz illő, de próbálkozhat, saját ötleteit kivetítheti, csomagolhatja.
A szépen dekorált asztal hiábavaló, ha nincs rajta megfelelő számú teríték, evőeszköz.

Figyeljünk arra, hogy milyen ételekkel szeretnénk kedveskedni vendégeinknek, annak megfelelően helyezzük a tányér különböző oldalaihoz az evőeszközöket.
Ha többféle ételt készítünk: leves, meleg előétel, főétel, desszert akkor a tányér jobb oldalára a legtávolabb helyezzük el a leveseskanalat, őt követi a tányér felé a kiskés, ami majd a meleg előételhez lesz szükséges, a kiskés mellett közvetlen a tányér jobbján fekszik a nagykés, ami a főételhez kell.

A tányértól balra van a kisvilla, ami a meleg előételhez kell, mellette a nagyvilla, ami a főételhez szükséges. Bal oldalra helyezzük a szalvétát vagy asztalkendőt is.
A desszertes kanalat a tányér elé helyezzük el, hegyével bal felé, de azt is megtehetjük helyszűkében, hogy csak akkor visszük ki, amikor tálaljuk a desszertet vagy fagyit.

Mivel nem csak eszünk hanem iszunk is, a poharakat mindig fontossági sorrendben helyezzük el a terítésnél: a tányérhoz legközelebb azon poharak legyenek, amelyeket legelőször fogunk használni, legtávolabb azok, amelyeket későbbi időpontban.

Ha nem elég méretes az asztalunk, tegyük háromszög alakba a kés hegyénél a poharakat.
Figyeljünk a virágos dekorációra, csak diszkrét mennyiségben helyezzünk el belőlük az asztalon, lehetőleg rövid szárra vágottakat, hogy ne érezze a kedves vendég magát dzsungelben, ne kelljen ide-oda hajlongnia, ha a szemközti partnerrel beszédbe elegyedne.

Vendéglátás 1.

Bizonyára többen voltunk már úgy, hogy amikor bejelentkeztek a vendégek, csak kapkodtunk és azt sem tudtuk, hogy hogyan terítsünk meg, mit hová tegyünk. Nem a brit trónörökös jön hozzánk az tény, de egy ízlésesen, stílusosan megterített asztal mindenkiből kivált egy elismerő dicséretet.

Választhatunk az asztalterítés és a vendéglátás módja közül: svédasztalos vendéglátást szeretnénk, sok vendéggel, sok étellel-itallal és valljuk be, sok szabadidővel, vagy csak néhány fős társaságot látunk vendégül és addig nyargalunk a konyha és a szoba között, hogy leesünk a végén a lábunkról.
De legalább szépen megterítettünk:)

Személy szerint én a svédasztalosat részesítem előnybe, mert kisebb konyhában is el lehet rendezni a bőséges felhozatalt és nem kell egy helyre leültetni mondjuk 16 vendéget.

A svédasztalra felkerülnek a hidegtálak, töltött zöldségek, különféle sajtok, szendvicsek, falatkák amelyekből csemegézhetnek az éhes vendégek. Jelen vannak továbbá a különféle édes és sós sütemények, gyümölcsök, édes krémek. Ne felejtsük el a péksüteményeket vagy a kenyeret sem, mert van aki anélkül nem bír egy falatot sem elfogyasztani a finom hidegtálról.

Figyeljünk a tányérokra is, legyen mindig lapostányér, kistányér, ezek mellett szerepeljenek az evőeszközök, szalvéta és poharak. Az italok lehetnek alkoholosak, alkoholmentesek, főzzünk le több adag kávét, majd egy nagyobb termoszba öntsük bele, innen mindenki friss, forró italhoz jut. De lehet teát is készíteni, szintén figyeljünk a hőfokra, mert nem biztos, hogy értékelik a vendégek a langyos lábvizet.

Helyezzünk a kávé, tea mellé cukrot, édesítőszert, tejszínt vagy egyszerűen tejet, nem mindenki fogyasztja ugyanúgy ezeket az italokat mint mi.

A partifalatkák vagy kanapék hasznos és változatos ételek, nagyon könnyen el lehet velük készülni és garantált a siker. A legegyszerűbb toast kenyeret venni, pogácsaszaggatóval vagy késsel különféle formákat vágni ki belőle, ezt megkenni vajkrémmel vagy krémsajttal de lehet szendvicskrémet is venni és azzal kenegetni, aztán jöhetnek rá a különféle felvágottak, zöldségek.

Ha nagyon dizájnosra szeretnénk, akkor vegyünk egy habzsákot, de megteszi egy kisebb nejlontasak is, abba töltjük a masszát, a végét picit megvágjuk és máris mehet a díszítés.
Érdemes többfélét készíteni, mert amilyen színesek épp olyan ellenállhatatlanok, mindenki azokat fogja vadászni, pláne ha egy szép tálra helyezzük, akkor garantált a siker.




Tárolás

Imádom a négybetűs svéd áruházat. Abból is a kedvencem a konyha. Akárhányszor megyünk ezt-azt venni, a konyhai részre muszáj bemennem. Komótosan végignézem a kiállított konyhaszekrényeket, berendezéseket, kihúzom a fiókokat és megcsodálom azt a sok, praktikus tárolót, amivel ezek a konyhák fel vannak szerelve.

Az én konyhámban is vannak azért tárolók, nem teljesen svéd módra, de vannak:)

Célszerű a lisztet, cukrot, grízt, sót, zsemlemorzsát, rizst nagyobb műanyag vagy üveg kiöntőkben tárolni, aminek van praktikus fedele. Ez megóv bennünket a csomósodástól, attól, hogy bármilyen szennyeződés érhesse az élelmet. Nem beszélve az apró kis állatkákról, amelyek előszeretettel tanyáznak a lisztben vagy grízben.

Főzések alkalmával is nagyon praktikus a tároló, mert adagolni tudunk belőle annyit, amennyire szükségünk van, nem ömlik ki a tasakból a liszt vagy nem pereg szét a rizs az egész konyhában.
A fűszereket célszerű kisebb üvegcsékben tárolni, de lehet kerámiát is vásárolni, egy a lényeg: legyen jól zárható fedelük, mert idővel a fűszeraromák elillannak és nem kapjuk vissza az ételben a jól ismert ízeket.

Aki panelben lakik tudja, milyen körülményes a krumpli, hagyma tárolása. Mivel hiánycikk a kamra, nem igazán oldható meg ezen élelmiszerek tárolása. Van aki a hűtőbe pakolgatja a zöldséges rekeszbe, van aki a balkonra teszi ki télen - de megfagy ha hidegebb van - szóval elég macerás dolog.

Valahol láttam nagyon praktikus és ötletes hagyma, fokhagyma tárolókat: kerámiából készültek és frappáns figurák díszítették a fedelüket. Azóta is ezeket keresem, mert ki lehet őket állítani a konyha valamely részébe, jópofák és hasznosak is.

Ha valaki tudja, hol lehet ezeket beszerezni, küldjön egy emailt:)
Előre is köszönöm!

Sütemények

Biztosan mindenki ezt a bejegyzést várta a leginkább:) Kevés olyan embert ismerek, aki ne szeretné az édességet, legyen az fagyi, krém, puding, süti.

Többféle süteményt kategorizálhatunk: vannak a kelt tészták, a gyúrtak és a piskóta.

A kelt tészta hozzávalói azonos hőmérsékletűek kell legyenek, mert ha valamelyik hidegebb, nem fog megnőni és nem sikerül a sütink. Alapja az élesztő, én mindig frisset használok, van aki az instantra esküszik, nekem az nem jött be, próbálkoztam vele.
Különféle kalácsok, fánkok tartoznak a kelt tészta kategóriába.

A gyúrt tészta lényege az aprólékos kigyúrás, minden alapanyag jól össze kell keveredjen, mindez fizikai erőnlétet igényel, de lehet csalni is, a mixerek gyúrópálcáival könnyedén elkészíthetjük őket.
Különféle linzerek, sós és édes aprósütemények alkotják ezt a csoportot.

A piskóta alapú sütemények nagyon praktikusak, mert csak a tojásfehérjéket kell habbá verni, a sárgákat kikavarni, kapnak egy kis lisztet, cukrot és mehetnek is a forró sütőbe.
Nagyon fontos, hogy friss tojásokat használjunk fel, minden egyes tojást egy kis csészében törjük fel, mert megtörténhet, hogy nem frissek vagy egyenesen romlottak, így ha belezuttyantjuk őket a közös tálba, elrontjuk velük a többit is.

Törés nélkül is meg lehet könnyen állapítani, melyik a friss tojás: veszünk egy nagyobb tálat, teleengedjük hideg vízzel, egyenként belehelyezzük a tojásokat, amelyik feljön a víz tetejére az romlott, ki is dobhatjuk, amelyik lent marad a tál alján, azzal semmi baj nincs.
Ahhoz, hogy a fehérje kemény habbá alakuljon, rá kell picit segíteni: vagy egy csipet konyhasót dobunk bele, vagy egy-két mokkáskanál citromlevet adunk hozzá.

A citromlétől szép selymes lesz a habunk. Habosításnál használjunk mixert, mert egyrészt könnyíti a munkánkat, másrészt hamarabb elkészülünk a habveréssel.

Különdíjas kategória nálam a muffin. Imádom mert gyors és nagyon finom, na és nem utolsó sorban azzal variálom és ízesítem, amivel akarom.
Nem kell arra figyelnem, hogy kemény-e már a tojáshab, fogom az alapanyagokat, beledobom a turmixgépbe vagy kézi habverővel összekavarom, szórok bele egy kis ezt-azt és máris mehet a sütőbe.


Zöldséges tészta csirkével kínai módra

Megszakítom a tervezett blogfelépítésemet egy nagyon finom recepttel, ma ötöltem ki, illetve adott maga a recept, de a megvalósításához egy adag kreativitást csempésztem.

Már úgyis rég ettünk kínai tésztát, gondoltam, ma lesz az a nap, amikor újból elkészítem.
Ettem én már sok helyen ilyet, de mindenhol más ízvilágot kaptam, a mait a saját alapanyagokból és fűszerezésből hoztam ki, mindenkinek nagyon ízlett (vagy legalábbis nekem ezt mondták:))).
A recept 4 személyre szól, de akár 5 személy is jóllakhat belőle.

Vegyünk néhány szál sárgarépát és Julienne-módra draraboljuk fel, azaz hajszálvékonyra. Ha nagyobb a répa akkor felezzük, majd a felezett darabot vágjuk vékony csíkokra, majd azokat is vékony szálakra.
3 közepes fej csiperkét megmosunk és azokat is felezzük, majd vékony szeletekre vágjuk.

Kell még 2 szál újhagyma, ezt ferdén vágtam fel, kb. 1 cm-es darabkákra.

Előkészítettem a wokot: öntöttem bele 6-7 ek olívaolajat, majd amikor felhevült az olaj, beledobtam a sárgarépákat és folyamatosan kevergetve hagytam őket puhulni. A gázégő maximumon ment, mert a wok azt szereti, ha minden oldala forró és hamarabb el is készül benne a kaja, mint más edényben. Nem kell lefödni, a lényeg a folytonos mozgatáson van, hogy ne ragadjon le az étel.

Amikor láttam, hogy a répa nagyjából elkészült, beledobtam az újhagymát, azzal is készült egy 5 percig, majd jöttek rá a gombák. A csiperkének nem kell sok idő, hamar elkészül, ha túlsütjük vagy főzzük nem marad belőle semmi.
Miután elkészült a zöldség, öntöttem rá bőven szójaszószt, ettől kapja meg a keleties ízvilágát a zöldség illetve az adott étel (kb. 10-12 evőkanálnyi szósz).

Én Heinz szójaszószt használtam, neki van édeskés-bársonyos íze, és nem olyan sós mint a többi fajta. Ha mást használunk, figyeljünk az arányokra, mert túlságosan sóssá válhat az ételünk.
Megpucoltam egy gerezd fokhagymát, fokhagymapréssel rányomtam a zöldség tetejére, majd összeforgattam mindent és levettem a tűzhelyről.

Egy csomag spagettit megfőztem egy nagy fazékban - időzíteni kell a tészta elkészülését a zöldséghez, ne kelljen egyik a másikra várjon, mert úgy már nem olyan finom- leszűrtem és hozzákevertem a zöldséghez. Jól összeforgattam őket, meglocsoltam még szójaszósszal és nyomtam egy gerezd fokhagymát újból rá.

Melegen tálaltam, az ízek összeértek, nekünk nagyon ízlett. Ajánlom mindenkinek, aki kínai kaját enne, de nincs ideje vagy lehetősége elmenni érte.

Alapanyagok beszerzése: 2. Húsok

A legkényesebb alapanyagok egyike: nem mindegy, hogy kinél és mit vásárol az ember.

Van aki a multikban szerzi be, van aki a piactéri húsboltban, más a tanyára megy vásárolni, ahány ház annyi szokás.
Ami nagyon fontos, hogy mindig friss árut vásároljunk. Sajnos a mai modern megvilágítása a húspultnak nem minden esetben ad valódi képet a húsok állapotáról. A cél ugye, a vásárlók megtévesztése, illetve minél több termék eladása. A sápadt csirkét is el lehet adni, ha jó kis piros fénnyel megvilágított hűtőpultba helyezzük.

Sok rosszat hallottam a multik húskészítményeiről, nem szeretném részletezni - ez nem az a blog:) - viszont akárhányszor vásároltam ott, soha nem csalódtam. Vettem gyenge minőségű húst húsboltban, szóval kísérletezni kell, nyitott szemekkel kell járni. A tanyasi csirkét bátran ajánlják, hiszen Julis néni nevelte fel, csak magokat kapott meg friss zöldet, Én nem voltam ott amikor etette a jószágokat, innentől kezdve bármit mondhatnak.

A húsokat megvehetjük csomagolt formában is, viszont azzal számoljunk, hogy az árban benne van a doboz vagy a csomagolóanyag ára is.
De mit vegyünk, ha paprikást, pörköltet, rántott húst szeretnénk készíteni?
Imádom a csirkepaprikást, ehhez alsó és felső combokat szoktam vásárolni, egy kg elég 2 személyre néhány napra.

Ha bécsi vagy párizsi szeletet szeretnék készíteni, akkor vagy pulykamellfilét veszek vagy csontozott karajt, mindkettő nagyon finom és semmit sem kell kidobnom a húsból, mert nincs csont vagy bőr rajtuk, esetleg egy pici hártya, ami nem sok és hamar megszabadulhatunk tőle.
Pörkölthöz lapockát vagy combot vásárolok, az a helyzet a combbal, hogy néha inas, a lapocka meg van úgy, hogy kissé zsíosabb a kelletnél, ezt le kell tisztítani a húsról.

Ha sültet szeretnénk készíteni a sütőben, akkor olyan húst válasszunk - pl. tarja - amin van zsiradék, mivel ez fogja sütés közben a "locsolást" végezni.
Az egyben sült tarját befűszerezem, megkenem előtte mustárral és betekerem fóliába.

Vigyázzunk, hogy melyik felét használjuk a fóliának, mert nem mindegy: a fényes fele nem engedi át a hőt, tehát ha sültet szeretnénk készíteni, akkor mindenképp a fényes fele kifelé legyen fordítva. Ha gyorsan szeretnénk valamit megsütni, a fólia fényes felét befelé fordítsuk.

A húsok előkészítésénél használjunk külön vágódeszkát és kést, ezeket kizárólag csak húsok darabolásánál alkalmazzuk és jól süssük át őket, mert komoly betegségeket szedhetünk össze, amik tönkretehetik vállalkozó kedvünket a konyhában.

Alapanyagok beszerzése: 1. Leves

Mi sem egyszerűbb ennél: "lemegyek a sarki boltba, aztán megveszem a hozzávalókat."

Kérdés: mit akarok elkészíteni, hány személyre és mennyit kell vennem bizonyos alapanyagokból, hogy az éhes társaság jóllakjon?
Könyvek tucatja foglalkozik az alapanyagok személyre való kivetítésével, én úgy gondoltam, hogy praktikus megközelítést fogok alkalmazni és leírom saját magam által elkészített mennyiségeket, 2 személyre.

Mivel a nagy bevásárlást hétvégén tartjuk, én vasárnap szoktam nekiesni a főzésnek, olyankor nagyobb mennyiséget készítek a levesből és valami konzisztens főételt, ami mellé a hét néhány napján csak a köretet kell variálni. Főznék én minden nap, mert imádok a konyhában forgolódni, de mivel van egy egyéves kisfiam, az időm nagy részét inkább vele töltöm.

Nos, a leveshez az alapanyagokat vagy a zöldségesnél vagy a piacon szerzem be, de van úgy, hogy multinál vásárolom meg. Télen nem megyek a piacra, mert kb. ugyanazt kapom, mint a zöldségesnél. Ha gulyáslevest, savanyú csirkelevest, züldséglevest stb. készítek, veszek 6-7 közepes sárgarépát, egy fej karalábét, 2 szál fehérrépát, egy fej vöröshagymát. Ha húslevest, akkor feltuningolom egy fél fej kelkáposztával, vagy néhány szem kelbimbóval, de lehet helyette beletenni egy kis fej karfiolt rózsáira szedve vagy egészben.

Ezeket belepakolom a kuktába és ott szépen elkészülnek. Nincs velük sok macera, nem kell a tűzhely mellett állni és figyelni, hogy kifut vagy sem a leves.
Ha gyümölcslevest készítek akkor annak az alapja az alma, tehát veszek egy nagy fazekat, öntök alá vizet, de figyeljünk arra, ha nem csak friss gyümölcsöt használunk hanem konzervet is, annak van saját leve és férjen minden bele az edénybe.

Almát lehetőleg piacon vegyünk amikor szezonja van, de télen is érdemes ott venni, mert vannak valódi őstermelők és azért a magyar alma finomabb mint az import.
Nyáron szoktam eltenni cseresznyét kompótnak, télen ebből is zuttyantok bele egy-két üveggel a levesbe. Szoktam felezett barackot is használni, ezt boltban veszem meg, és az egész dobozzal belerakom, nagyon finom ízt kölcsönöz a levesnek.

Aki nyáron szorgalmas, megvásárolhatja a bogyós szezongyümölcsöket, lefagyaszthatja, télen csak kiveszi a fagyasztóból és felhasználja. Nekem a fagyasztóm méretét tekintve kicsi -2 fiókos - eléggé véges az űrtartalma, sajnos nem mindent tudok lefagyasztani, így szelektálok.

Vannak olyan levesek - köménymagleves, paradicsomleves - amelyekhez az alapanyag nagyjából fellelhető minden háztartásban. Liszt, paradicsomlé vagy paradicsompüré , köménymag a leglustább háziasszony kamrájában is megtalálható.
Nem kell hatalmas összegeket költeni arra, hogy a családtagokat elkápráztassuk egy kis finomsággal. Ha kreatívak vagyunk, a szerény hozzávalókból is érdemleges fogást hozhatunk ki.

Fűszerek

Nélkülük íztelen az életünk. Meg az ételünk.

Imádom az erőset, mindenhez szoktam enni, illetve ettem, amíg nem diagnosztizáltak nálam epeköveket. Azóta nem eszem, csak nézem, ahogyan a pici kis csípőspaprikáim növögetnek a konyhaablakban. Néha beszélek is hozzájuk és sóvárgok értük.

Ezt a kis haszonnövényt levesekhez, mártásokba, szószokba, pizzára egyaránt felhasználtam. Sok fajtája létezik az erős paprikának, én az igazi magyarosat szeretem, de van aki a mexikói jalapenora esküszik.
A legjobb frissen felhasználni, akkor jön ki igazából a karakteres íz és zamat. Vigyázzunk mit fogunk meg csípős kézzel, mert sírás lesz a vége, de nagy:)

Érdekes kombinációja a csípősnek a csokival való házasítás, aki teheti, kóstolja meg, lehet, hogy attól kezdve nem is fog más csokit enni?
A fogyókúrázók is bátran használhatják, ha van kedvük hozzá, mert köztudott zsírégető.
Krém is készül belőle, ami reumatikus fájdalmak ellen hatékony.

A petrezselyem zöldjét majdnem minden fajta leveshez felhasználom. Lehet szárított formában is használni, de én azt tartom, hogy ha fűszer, akkor legyen friss. Utánozhatatlan az íze még friss állapotban, a szárítottak nem adják azt az élményt.

Nyáron vigyázzunk a petrezselyemmel, mert a meleg hatására hamarabb erjedni kezd miatta (is) az étel. Ilyenkor engedjünk egy tál hideg vizet és abba állítsuk bele a fazekat, hogy hűljön.

Évekkel ezelőtt kaptam otthon egy kedves ismerősömtől egy kis üveg, szárított erdei fűszert.
A tartalmát tekintve csak találgatni tudtam, hogy mi lehet benne, kiéreztem belőle a vadkömény illatát, csombort és valami virágillatot, de nem tudtam rájönni, hogy mik az alkotóelemek.
Ettől függetlenül előszeretettel használtam a paradicsomszósz készítésénél, mert nagyon passzolt az ízvilággal, de tettem belőle a gulyáslevesbe is egy csipetnyit.

Ha megtudom mi van benne, megosztom veletek is, feltéve ha elmondják, vagy ha még készül belőle:)

2012. május 29., kedd

Habcsók

Gyerekkoromtól kezdve imádom a habcsókot. Kezdetben fakanállal kevertem a cukros-tojásos masszát kerek 30 percen keresztül, csak a végeredményre tudtam koncentrálni és arra, hogy mind megehetem.



Megmaradt 3 tojásfehérjém, amit bepakoltam a hűtőbe és majdnem ott is felejtettem. Gondolkodtam, mi készüljön belőle, eszembe jutott a habcsók.

Hozzávalók:

  • 3 tojásfehérje
  • 25 dkg cukor
  • fél citrom leve
  • esetleg dióbél a díszítéshez

A tojásfehérjéket vegyítsük össze a cukorral, facsarjuk bele a fél citrom levét és gépi habverővel addig keverjük, amíg kemény habbá nem alakul. A  sztahanovisták kézzel is végezhetik a munkát:)

Készítsünk elő egy nagyobb tepsit és kapcsoljuk be a gázt, legyen jó meleg a  sütőben.
Vegyünk egy sütőpapírt és béleljük ki a tepsinket, majd egy kiskanál segítségével kisebb halmokat tegyünk rá.

Tehetünk a tetejére félbe vágott dióbelet vagy egyéb magvakat, esetleg gyümölcsöt.

Aki unalmasnak tartja, az beleteheti habzsákba vagy egy sima nejlonzacskóba, aminek a végét ollóval előzetesen kivágta.

Vegyük minimumra a sütőben a hőmérsékletet, tegyük középső állásra a tepsinket, majd egy fakanalat helyezzünk a sütő ajtajához, hogy ne csukódjon be teljesen. Lesz egy kis rés, amin távozik a forró gőz és nem is ég oda a habcsókunk.

Hagyjuk így a habcsókokat 2 - 2,5 órát száradni. Néha kóstoljuk meg, mindenki saját maga döntheti el, mennyire akarja kiszárítani, annak függvényében hagyja vagy vegye ki a sütőből.

Jó étvágyat:)

2012. május 27., vasárnap

Konyhai szakkifejezések

" Fonnyasszunk meg egy fél fej vöröshagymát kevés olajon, szórjunk rá pirospaprikát, majd helyezzük bele az előre bepácolt, forró olajban megfuttatott sertéskarajokat, adjunk hozzá egy csipet sót és majorannát, öntsük fel húslével, amikor elkészült, sűrítsük be az ételt és al dente tésztával szervírozzuk".

Asszony legyen a talpán, aki a receptet követni tudja, konyhai előélet nélkül.
Már az első szónál egy csokor hervadt virág jut a kedves szakácsnő eszébe, de nem tudja eldönteni azt sem, hogy valójában a major és Anna, hogyan kerülnek a képbe.

Ezek a konyhai kifejezések nem olyan borzalmasak, csak első hallásra.
Ha valóban megismerkedünk velük jobban, rájövünk, hogy nem holmi Idegenek, akik azért sorakoznak a receptek soraiban, hogy még jobban eltántorítsanak bennünket a főzéstől, hanem azért, mert ezen kifejezések megismerkedésével részesei lehetünk a nagy "gasztro folyamatnak", átélhetjük azt minden elemével együtt.

A fonnyasztás nem más, mint kevés zsiradékon megpuhítani a felszeletelt vagy kockázott hagymát.
Mennyi a csipet? Egy nagyon kedves volt főiskolai csoporttársam válaszolt nekem a tegnapi blogom kérdésére: "2 dkg az mennyi is? Válasz: 0,00002 t :)))))".

A csipet sokkal egyszerűbb: a hüvelyk- és mutatóujjunk közé amennyit fel tudunk csippenteni, annyi.
Kezdőként nálam a habarás - rántás - sűrítés trió tette be az ajtót, azt sem tudtam, melyik micsoda.
Habarásnál egy kevés vizet liszttel csomómentesre keverünk és a forró leveshez öntjük. Van aki tojássárgát is tesz a habarásba.

Rántásnál egy kanál olajhoz adunk két kanál lisztet, zsemleszínűre pirítjuk, felöntjük hideg vízzel és csomómentesre keverjük, majd az ételhez adjuk. Én ezt leegyszerűsítettem: a rántást a forró levessel engedem fel, majd veszek egy levesszűrőt, félig beleengedem a levesbe ami forr és úgy passzírozom át.

A sűrítés hasonló a habaráshoz, annyi különbséggel, hogy nincs benne tojássárga, csak liszt, víz vagy tej, tejszín. Én a gyümölcslevesemet mindig vaníliás pudingporral sűrítem be, amit egy kis hideg tejjel teszek csomómentessé, belelöttyintem a forró levesbe, felforralom és mehet is kihűlni.

A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha sütés előtt bepácoljuk őket. A hagyományos pác zöldségekből, olajból, fűszerekből és ecetből áll, nincs hivatalos mennyiség, mindenki egyéni ízlésének megfelelően pácolhatja be őket.

Kapható a boltokban villámpác, meg egyéb elnevezésű pácpor, amiket vízzel kell vagy kis olajjal felhígítani és azt ráönteni a húsra.
Általában egy éjszakát a hűtőben töltenek, másnapra összeérnek az ízek és kezdődhet a buli.

Én megrögzött személy vagyok, nekem a főtt tészta puha legyen, kívül-belül.
Az olaszok al dente eszik a tésztát, ami azt jelenti, hogy kívül puha, belül roppanós. Nem nehéz mutatvány az egész: nem főzöd annyi ideig, amennyi le van írva a zacskóra és kész.

Konyhai mértékegységek

Ki ne szeretné, hogy a süti előkészítésénél ne kelljen azt a fránya mérleget elővenni és méricskélni a hozzávalókat?

Nekem tolósúlyos mérlegem van, nagyon jól mér meg pontos is, de hát elő kell venni, ráhelyezni a mérőtálcát, rátenni egy papírszalvétát vagy törlőt, arra a lisztet, cukrot, de ha vajat mérne az ember akkor nem lehet papírra tenni, arra elő lehet venni az alufóliát a fiókból, szóval egy halom macera és még hol van a süti elkészítése?

Mindig van más választás, mindenben, ebben miért ne lenne? Utánanéztem néhány könyben és arra a megállapításra jutottam, hogy nem szükséges mindig a mérleget használni ahhoz, hogy pontos legyen a kimért alapanyagunk.

Általában egy púpozott evőkanál 2 dkg felel meg, tehát ezzel mérhetsz cukrot, lisztet, sót, zsemlemorzsát meg egyéb szárazanyagot. A csapott evőkanál 1-1,5 dkg felel meg. A késhegynyi só 0,5 dkg.

A folyékony hozzávalók mérése azért egyszerűbb, mert ott vannak erre a célra a mércés poharak. Ahányat látok, annyit szeretek belőlük, van már üvegből kicsi, nagy, műanyagból is vagy két féle, de ha meglátok a boltok polcain egy stílusosat vagy dekoratívat, azonnal megveszem. Egyszerű a használatuk és pontos a mérés velük.

Nem mindenki tart a háztartásában mérőeszközt, pláne nem mércés poharat.
Ilyenkor elő kell venni egy kávéscsészét, aminek az űrtartalma kb. 1 dl, vagy teásbögrét aminek 2,5-3 dl a tartalma. Egy vizespohárba kb. 2-2,5 dl folyadék fér, egy borosba 1-1,5 dl.

Vannak háziasszonyok, akik a megvásárolt tejföl dobozát kimossák és mérésnél felhasználják azt, ismerve a pontos űrtartalmat.

Teljesen mindegy, ki mit használ és mennyibe került, a lényeg, hogy tudja elkezdeni a hozzávalók lemérését és büszkén mondhassa el magáról, hogy sikerült élete első sütije.
Vagy a második:) Vagy a harmadik:)

Konyhai gépek (3): turmixgép, szendvicssütő, kávédaráló

A turmixgép multifunkcionális szerepet tölt be a mindennapokban és ezáltal nagyon praktikus.
Legyen szó koktélok keveréséről, főtt zöldségek vagy gyümölcsök pürésítéséről, az első helyet Ő foglalja el.

Méretét tekintve nagy, a kiöntője lehet üvegből vagy műanyagból - itt a minőséget meg a márkát kell megfizetni, nekem műanyagból van, de nem sérült még az idők során, pedig eléggé csapágyasra volt járatva, pláne, hogy a kisfiamnak abban pürésítettem sokmindent. Az ember akkor érzi a hiányát, amikor szüksége lenne rá és nincs.

A kistesója a botmixer, ez egy kiöntő pohárból áll ami többnyire műanyag és egy rúdból, ami szétválasztható: az alsó része maga a vágórész, a fölső az elektronika. Helytakarékos, amikor kisebb mennyiségű ennivalót vagy italt szeretnénk pürésíteni vagy habosítani, akkor célszerű ezzel a masinával dolgozni.

Simán elővehető és alkalmazható több tojás habosításánál, muffin, banános tejital készítésénél és még számos olyan receptnél, ahol fontos a gyors fordulatszám. Van egy olyan sütis receptem, amit direkt turmixgépben kell összeállítani - hamarosan lesz elérhetőség és aki feliratkozik rá, annak szívesen elküldöm - nagyon könnyű az előkészítése és maga az elkészítése is, és nem utolsósorban mennyei.

A szendvicssütő nem igazán éli már reneszánszát, pedig az is praktikus és gyorsan készít több szendvicset rövidebb idő alatt, mint a sütő.
Célszerű formakenyeret vásárolni, megkenni vajjal, rádobni némi szalámit, egy szelet sajtot, kis paprikát, rá a másik szelet kenyeret, majd mehet a gépbe.

Néhány perc múlva már kész is az illatozó, ropogós melegszendvics. Ez egy alaprecept, lehet variálni vagy újakat kreálni, itt nincsenek határok. Biztos siker, ha hirtelen sok vendég érkezik, és az ember lánya azt sem tudja, mivel etesse meg az éhes társaságot.

Nem is tudom, vásárolnak manapság egyáltalán a nők kávédarálót? Mivel a kávét zömében darált állapotban árulják a boltok, kiment divatból. Persze, mindig vannak kivételek:)))

Nos, ez a kis gép nagy dolgokra képes: mákot lehet darálni vele, ha van is ilyesmi a konyha polcán, akkor biztosan előkerül Karácsony vagy Húsvét környékén, ha kifogyott a porcukor vagy egyáltalán nem volt otthon, csak betesszük a kristálycukrot és percek alatt porcukrot veszünk ki belőle. Arra ügyeljünk, hogy ne tömjük tele nyersanyaggal, mert mégiscsak egy kisgép és kávédarálásra lett eredetileg teremtve:)

Konyhai gépek (2): mikró, mixer

Rengeteg embert megoszt a mikró használata, hogy egészséges vagy sem, megváltoztatja az étel molekuláit vagy sem, szóval ezt a fejezetet nem szeretném érinteni, mert holnap reggelig lehetne ezen vitázni, akkor sem születne egyoldalú vélemény.

Tény, hogy elég gyakran használom italok- ételek melegítésére, mert nagyon gyors, tiszta és nem kell attól tartani, hogy odakozmál az ennivaló, miközben arra várunk, hogy megmelegedjen a kaja. Komolyabb ételeket még nem készítettem benne, egyébként arra is alkalmas, csak be kell szerezni egy receptes könyvet és máris kezdődhet a móka.

Amit szeretek még a mikróban: pudingot készíteni, mert néhány perc alatt kész és nem ragad le, mint a hagyományos lábasokban, forró csokihoz megolvasztani a csokoládét, vagy kipattogtatni egy zacskó popcornt. Tojást ne főzzünk benne, mert felrobban. A virslit ha megszurkáljuk néhány helyen villával vagy hústűvel, akkor szabad a pálya.

Szeretem az édességet, a habcsókot különösen. Gyerekkoromban nem volt még anyukámnak mixere, fakanállal kellett a habcsók alapanyagát kikeverni, kerek fél órán keresztül. Ez borzalmasan nehéz meló, pláne egy gyereknek, de ki tudott ellenállni a finom csemegének?

Nem anyukám állított oda, hanem magamtól fogtam fakanalat és kevertem a masszát, a végére felét megettem, ami megmaradt, abból készültek a szétfolyt gombok, azokat kiszárítottam valamennyire - türelmem nem nagyon volt:) - és jóízűen megettem. Mire hazakerültek a szüleim a munkából, csak az üres tepsi fogadta őket, meg egy halom mosatlan.

Nos, akkor határoztam el, hogy ha nagy leszek, nekem lesz saját bejáratú mixerem, amivel a habos csodákat fogom keverni. És lett is, hamarabb mint gondoltam:)
Szóval hasznos konyhai eszköz, ebből is többféle van a piacon, vannak a szimpla kétkarosak, amelyek habot vernek meg dagasztanak és vannak a profi gépek, amiket állványra lehet rögzíteni és egy üreges lapáttal keverik a krémet, habot.

Mindenki saját igényeinek és pénztárcájának függvényében válasszon mixert, de érdemes a márkanevet is figyelembe venni, ha valahol akciósan vannak meghirdetve, érdemes beszerezni őket.
A jelenlegi gépemet egy kisebb üzletláncban vásároltam, a neve jól hangzik és tényleg, percek alatt kemény tojáshabot kapok. Nem minden mixer gyors, vannak jó márkanevű gépek, de percekig dolgoznak a habon.

Nem csak habosítani lehet velük, hanem hűteni is: ha főzött krémeket használunk a süteményekhez, hamarabb kihűlnek, ha csalunk a hűtésnél és folyamatosan keverjük néhány percig.

Konyhai gépek (1): kávéfőző

A legelső konyhai gépem egy filteres kávéfőző volt, fehér színű és a kínai kisiparosok szövetkezetét támogattam a megvásárlásával. Tökéletesen meg voltam vele elégedve addig, amíg nem törött el a kiöntője, mivel igen vékonykára sikerült az üvegfúvó mesterek munkája. És vettem egy új kiöntőt... Majd egy másikat....

Ekkor eszméltem rá, hogy be kell fektetnem egy komolyabb, minőségibb gépbe, amit nem cserélgetek kéthetente, és ami garantáltan hosszabb kapcsolatot eredményez a konyhai életben velem.
Rengeteg fajta kávégép található a palettán, méretben és teljesítményben különbözőek.

Vannak a régebbi fajták, a hagyományos presszókávé elkészítésére, majd következnek a filteresek, ebből is Dunát lehet velük rekeszteni, majd a nem is olyan rég befutott párnás illetve kapszulás változatok.
Véleményem szerint - és ilyenkor biztosan gyilkolnának érte a kereskedők meg a termékmenedzserek - a legsikeresebbek a régi, hagyományos kávéfőzők. Betöltöd a megfelelő mennyiségű kávét, öntesz alá vizet és lefő az igazi, karakteres kávé.

Aki a gyengébb változatot kedveli, vásárolhat filteres kávéfőzőt, azt is meg lehet pakolni kávéval, de soha nem fog olyan intenzitású kávét lefőzni, mint a hagyományos.
Vannak a kombinált kávégépek, amelyek viszonylag méretesek és elég drágák, de igazán ízletes kávét főznek, praktikusak, mert van bennük elhelyezett víztartály és daráló is, így minden egy helyen van és adott egy kellemes kávézáshoz.

A párnás kávéfőzők már egy új generációhoz tartoznak, van egy víztartályuk és egy felnyitható tetejük, ahová a kávépárnácskát kell behelyezni, ami egy gombnyomásra elkészíti az 1 vagy 2 csésze feketét. Egyéni ízlés dolga, ki milyen kávét szeret, annak megfelelően kell a boltban kiválasztani a kávépárnákat. Én beugrottam a csőbe, mert nem akartam bivalyerős kávét főzni, de délutáni langyos szellőt sem, és elég sok csomaggal vásároltam amíg rá nem jöttem, hogy nekem a hagyományos kávéfőző az igazi:)))

A csúcsot jelenleg a kapszulás kávégépek tartják. Nagyon dizájnosak, színesek és előnyük, hogy aprócska méretűek, illetve, hogy kosz nélkül lehet lefőzni a kávét. Kapszularendszerrel működnek, a kapszulák különböző ízű és karakterű kávét rejtenek, mindenki megtalálja a számára kedves választást.

Hátrányuk: csak ki kell számolni mennyibe kerül egy kapszula kávé, ezt ki kell vetíteni kilogrammra és akkor már nem is látjuk olyan szép színesben a világot. Vagy mégis?:)

Evő - és ivóeszközök

Sorscsapásként érhet a tény, hogy elkészült a finom étel és nincs megfelelő tányérunk, amiben tálalhatnánk. De meg is kellene enni valamivel, nem?

Ebben a bejegyzésben szó lesz a tányérokról, evőeszközökről és a poharakról.
A boltok polcai roskadoznak a különböző méretű, stílusú és mintázatú tányéroktól. Aki betéved a porcelán részlegre, nem igazán tudja eldönteni, milyet is válasszon, melyik a jobb?

Fontos szempont a tányér minősége. Ha naponta használjuk, esetleg mosogatógépben szeretnénk elmosatni, akkor mindenképp olyat válasszunk, ami nem aranycsíkos, vagy festett mintás, mert a gép egy idő után eltünteti róla a dizájnt.

A klasszikus kör alakú tányérok nekem jobban bejönnek, ami a praktikusságot illeti, mert a manapság divatos kocka meg háromszög tányérok valahogy nem állnak kézre mosogatásnál.
Egyébként aki szereti az extrém dolgokat, vásárolhat bátran eklektikus formákat is, mert valójában szépek és mutatósak, főleg, ha anyósék érkeznek ebédre vagy a férjed szeretnéd egy romantikus vacsorával meglepni:)

Vásárlásnál vegyük figyelembe, hány személyes a család, vagy hány személyt szeretnénk az asztalhoz ültetni és megvendégelni. Egy 3 fős családnak bőven elég 6 mélytányér, 6 lapos és 6 desszertes vagy kistányér. Egyébként célszerű étkészlet formájában vásárolni, akkor olcsóbban jutunk hozzá a darab tányérokhoz. Figyelni kell az akciókat, én már vásároltam nyomott áron, gyönyörű tányérkészletet.

Evőeszközök: kanál, villa, kés, kiskanál, tortavilla. Ezek száma a család létszámától függ. Az ember általában minimum 6-6 szokott beszerezni belőlük. Vagy darabra vásároljuk, vagy szettben, ez egyéni döntés. Arra figyeljünk, hogy szépen kidolgozott, minőségi eszközöket vegyünk, ne legyen sorjás a kanalak széle vagy a villa ne nyelvhegyezőként funkcionáljon.

Az aktuális evőeszközeimet 2 boltban vásárolta, mindkettő darabra adta és akciósan:) Meg is vagyok velük teljes mértékben elégedve.

Le is kell öblíteni valamivel a kiadós ebédet vagy vacsorát, de nem mindegy milyen italt, milyen pohárban szervírozunk. Viszonylag elég régóta vezetek saját konyhát, de nemrég vettem a fáradtságot és vásároltam 6 pezsgőspoharat.

Szégyen, nem szégyen, valahogy ezek kimaradtak az életemből. Mindig ráfogtam valamire - ez ismerős?:) - nem iszunk mi annyi pezsgőt, vagy nincs hely számukra vagy ehhez hasonló blődségek. Ami tény, azóta boldogabb vagyok egy fokkal, amikor ránézek a csillogó pezsgőspoharaimra a vitrinben, tudom, bármikor elő lehet őket venni és ünnepivé varázsolni bármilyen eseményt.

Én a hatos számmal vagyok jó barátságban, 6 vizespoharat vettem szintén jó áron a svéd 4 betűs áruházban, ott vettem csinos, talpas poharakat röviditalnak, és szintén ott vásároltam meg a 6 fehérbornak való pohárkészletemet is. Imádom a vörösbort, de csak 1 vörösboros poharam van:)))) Majd legközelebb bővítem a létszámot.

A pohárkészlet minden háztartásban más és más. A víznek, röviditalnak, bornak, sörnek külön poharakat használunk, a számukat mindenki egyéni igényeinek és a család létszámának függvényében oldhatja meg.

Nem beszéltem a kávéscsészékről meg a bögrékről, amikben isteni kakaót vagy forró csokit lehet kutyulni. Amit ajánlani tudok, az a 6 kávéscsésze szigorúan tányérral, ebben szervírozzuk az espressot vagy bármilyen kávéfőzőben lefőtt kávét.

Nekem nincs 6 egyforma mintázatú bögrém, van kb. 16 és egyik sem egyforma:)
Ebben ez a szép, legalábbis számomra, mindig más bögréből ihatom meg az adott forró italomat.
Egyébként aki szereti a tökélyt, annak ajánlom az egyforma színű vagy mintázatú bögre szettet.

Napjainkban már annyi félét lehet kapni, ha valaki lila konyhát álmodott meg, ahhoz igazíthatja az evőeszközeit meg a csészéit, bögréit.
A következő bejegyzés a gépeké, hogyan tehetjük velük könnyebbé az életünket.

Eszközök, felszerelések (3): apróságok, de mégis hasznosak

Ez a kategória a 'feneketlen kút' nevet is kaphatná, mivel mindenkinek mást jelent a sok apró, ámde hasznos konyhai kütyü.

Itt van mindjárt a zöldséghámozó, ami többféle funkciót tölt be: meghámozhatjuk vele a krumplit, uborkát, cukkinit, de díszítésre is használható, mondjuk lehámozzuk vele a paradicsom héját és egy gyönyörű rózsát kapunk, ami megállja a helyét bármelyik hidegtálon.

Ha valakinek nem megy a késsel való krumplihámozás - legtöbbünknek nem:) - akkor itt az idő egy jó minőségűt beszerezni.
Ki ne bosszankodott volna azon, hogy a levesbe való rántás csomós lett, miután belerakta?

Én elég sokat dühöngtem ezen, míg rá nem jöttem, hogy a már elkészített rántást belezuttyantom a levesszűrőbe, majd óvatosan félig elmerítem a forró ételben, egy kanalat hívok segítségül és addig kavarom, amíg a rántás fel nem oldódik benne.

A tésztaszaggatómat egy nagyon kedves volt kolléganőmtől kaptam, akkortájt nem is volt saját konyhám, egy önkormányzati lakásban laktunk hárman.
Nagyon szeretem ezt az eszközt, mert percek alatt olyan galuskákat, nokedliket szaggat, amivel bárkit le lehet venni a lábáról.

 A piacon több féle szaggató is található, nekem kétrészes szaggatóm van: van egy lyukacsos tálca, amit rá lehet helyezni az edény peremére, majd egy kis spatula segítségével kezdődhet a szaggatás.
A fokhagymaprést sem felejtettem ki a sorból, elég gyakran veszem hasznát, holott szívesebben zúzom szét jómagam, majd vagdosom apró darabkákra. Azok fogják valójában értékelni, akik nem szeretnék a kezüket összefokhagymázni (egyébként egy kis citromlével, petrezselyemzölddel el is tüntethető a szag).

De ne hagyjuk ki a merőkanalat, húslapátot, dugóhúzót, konzervnyitót, tortalapátot, szilikonecsetet, salátakiszedőt sem a sorból, ezek is apróságok, mégis fontosak, mert a kellő helyzetben nagyon tud az ember lánya nekik örülni.

Eszközök, felszerelések (2): vágódeszka és társai

Egy jó vágódeszkával életre szóló barátságot lehet kötni, kivéve, ha nem pakolgatjuk túl gyakran be a mosogatógépbe, mert akkor hamar tönkremegy.
Nekem fából készült vágódeszkáim vannak, szeretem a fa anyagát, meg ezen nőttel végül is fel.
Ma már többféle anyag közül válogathatunk, léteznek üvegből, kerámiából, műanyagból készült vágódeszkák.

Egy jó tanács: ha meg szeretnénk tartani a kés élét, akkor a fa vágódeszkát részesítjük előnybe.
Nem utolsó szempont: a hús klopfolásánál is nagy segítséget nyújt a fából készült, nem törik el vagy nem repedezik szét, miközben csépeljük minden erőnkkel a hússzeleteket.

A kézi habverő is fontos kelléke a konyhának. Tudom, ott vannak a robotok, meg minek kézi, amikor géppel simán felverjük a tojáshabot, vagy krémeket keverünk ki, de én akkor is azt javaslom, hogy szerezzünk be 1-2 kézit is.
Egyrészt kéznél van, mert csak a fiókot húzom ki és máris tudom használni, másrészt a tisztítása is gyors, csak a folyó víz alá dugom és le is van öblítve.

Praktikus eszköz, pudingokat lehet vele gyorsan csomómentessé keverni, tojást lehet vele könnyen felverni, habarást készíthetsz vagy a tejfölt simán elkevered egy kis forró levessel és úgy zúdítod a fazékba, akkor garantáltan csomómentes lesz.
Célszerű néhány, különböző méretű keverőedényt is beszerezni. Ezek készülhetnek fémből, üvegből vagy műanyagból.

Zöldségpucolásnál ideálisak a nagy méretű, könnyű, fémből készültek, könnyű a tisztításuk is.
Tojásfehérjét, tojássárgáját mindig ezekben kavarom ki, a végeredmény: mennyei tojáshab vagy sűrű tojássárga - krém.
A kisebb méretű tálkákat megtölthetjük főtt rizzsel, krumplipürével, pudinggal és tányérra borítva szervírozhatjuk. Ne felejtsük el előtte egy kis hideg vízzel átöblíteni, hogy tudjuk majd kiszedni a formából.

Az üvegből készülteket én különféle panírozott húsok tálalásánál alkalmazom, vagy fasírt készítésnél, esetleg rántott gombafejek szervírozásánál.
A kerámia tálkák a gyengéim: mikor meglátom a bolt polcain a színes kavalkádot, nem tudok ellenállni nekik, biztosan veszek 1-2 belőlük. Ezekben levest szoktam tálalni, vagy a főzéseim során alapanyagokat teszek beléjük, olyan jó érzés ezekből dolgozni.

A következő bejegyzésben szó lesz azokról az apró de fontos kellékekről, amelyek nélkül nem teljes a konyhai felszerelés.

Eszközök, felszerelések (1): fazék, lábas, kukta...

Minden remekmű házasítható a legjobb eszközökkel, amik nem feltétlen drágák is.
Szerény kis konyhám a kezdetekben nem állt többől, mint néhány tányérból, amiket akciósan vettem egy hipermarketben, majd a jól ismert 4 betűs svéd áruházat látogattam szorgalmasan és az akciós termékek között válogattam ki a jelenlegi felszereléseim nagyját.

Tehát nem mindig a legdrágább a jobb.

Azért arra törekedjünk, hogy minőségi terméket válasszunk, mert senki sem szeretné, ha mondjuk a vágódeszkája három használat után eltörne.
Ahhoz, hogy egy finom levest vagy esetleg egy illatos sültet készíthessünk, több főzőeszközre is szükségünk lesz.

Ott vannak mindjárt a fazekak vs. lábasok. Sokan hadilábon állnak velük, hogy melyik melyik és mire jók.
Ezt a legjobban a házassággal tudnám imitálni, a fazekak a pasik, a lábasok a nők:)
Sértődés ne essék, nem akarok senkit megbántani, de ha ránézek egy fazékra, azt látom, hogy magas falú, stabil szerkezetű, sok étel fér bele, egyszóval jó teherbíró. Nos, ebben főzzük a levest.

A lábasok alacsonyabb falúak, terebélyesebbek, bennük készül a legtöbb húsétel, de akár főzelékek, mártások kegyhelyéül is szolgálhatnak.
A kukta a kedvencem. Ez a ketyere isteni találmány, sok étel fér bele, gyorsan elkészül és benne marad a vitaminok nagy hányada is.

A kuktafazék gőzzel működik, beletesszük akár a húsételt, akár a zöldséget, de lehet bele tenni rizst vagy gyümölcsöt is, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje az ételt, rátesszük a biztonsági tető, majd felforraljuk az ételt. Amint kezdi kiengedni a biztonsági szelepen a gőzt, lecsökkentjük a hőforrás erősségét és a megadott ideig készítjük benne az ételt.

Létezik magas- és alacsony falú kukta is. Én legtöbbször a magas falút használom levesek elkészítésére, nagyon praktikus és nem kell sertepertélni a tűzhely körül.
Kér valaki egy kis baraclekváros palacsintát?:)
Ezt a mennyei, de mégis egyszerű étket a serpenyőben készítjük el.

 A legpraktikusabbak a teflonnal bevont serpenyők, mert nem ragad le a tészta. Nekem soha sem sikerült a palacsinta, pedig már lobogott a lángja is, olyan serényen sütögettem nagymamám fekete serpenyőjében.
De nem csak palacsintát lehet benne készíteni, hanem rengeteg húsfélét, karamelizálni cukrot a szószokhoz, tojást sütni benne, egyszóval változatos ételek tetthelye.

Másik nagy kedvencem a wok. Egy vékony lemezből lett kialakítva, könnyen vezeti a hőt és az az előnyös tulajdonsága, hogy hamar lehet benne, sokat főzni. Amire figyelni kell, az a magas, egyenletes hőelosztás, mivel a wok csak akkor funkcionál optimálisan. Persze, nem kell azonnal leégetni az ételt, ha kezd barnulni, vagy hamarabb égni, akkor lejjebb lehet venni a hőfokot.

Ebben szoktam a fasírtokat elkészíteni, mivel egy kg húsból 2 adagban le is tudom őket sütni, vagy a panírba forgatott csirkecombok is szívesen elmerülnek a forró olajban.
Következő bejegyzésemben beszélni fogok a különféle keverőtálakról, vágódeszkáról és habverőről.

Szív a kávén - latte art

Amikor először szembesültem a kávéra rajzolással, csak néztem ki a fejemből és azon töprengtem, ezt hogyan tudnám megtanulni én is?

Egyszerű a képlet: van egy csésze erős eszpresszónk, van rajta egy minimális habmennyiség, amit a kávégép nyomott, majd a forralt vagy gőzölt tejet egy nagyobb, csőrös edénybe öntjük és szabadjára engedhetjük a fantáziánkat.

A remekmű ábrázolhat szívet, levelet, hattyút, pókhálót és millió féle ábrát, tényleg a kreativitás határtalan. Ha fokozni szeretnénk a kompozíciót, használhatunk segédeszközként flakonos csokiöntetet, a kontúrok erősítése érdekében.

Gőzölni meg habosítani igazán csak a komolyabb kávégépek képesek, ezek nélkül nem tudunk olyan szinten alkotni, mint szeretnénk.
Viszont nem kell elkeserednie annak sem, aki nem rendelkezik szuper masinával, a kézi habosítóval is el lehet érni egy bizonyos fokú tejhabot, amit ízlésesen rá lehet majd önteni a kávéra vagy kapucsínóra.

Mint már említettem az előző bejegyzésben is, a hideg tejjel jó kis tejhabot kreálhatunk, csak figyeljünk a tej zsírtartalmára, legyen minimum 2,8 de inkább 3,5.
Én személy szerint a tejet cukor nélkül szoktam habosítani, nincs ebben semmi kunszt.

 Kiöntök egy ujjnyit egy kisebb pohárba vagy csészébe, majd a habosítóval néhány másodpercig keverem, amikor már elérte a megfelelő állagot akkor ráöntöm a kapucsínóra, de hagyok egy keveset a pohár aljában.

 Veszek egy kiskanalat, a kávéból rálöttyintek egy picit a habra és mehet a többi tetejére. Ez megtöri a szokásos fehér habréteget, olyan dizájnos lesz tőle az itóka:)
Lehet kalóriadús tejszínnel is próbálkozni, kiöntjük egy edénybe, adunk hozzá egy kis mennyiségű cukrot, feloldódásig kavarjuk egy kiskanállal, majd lassan beleöntjük a kávéba és kezdődhet a móka.

Rengeteg tanfolyam hirdeti a latte art tanítását, akit behatóbban érdekel a téma, beiratkozhat egyre és elsajátíthatja ezt a szenzációs dekor-technikát.

Halkrém


Aki szereti a halat, annak ízleni fog ez a mennyei és gyors kence.



Vegyünk egy doboz olajos halkonzervet. Itt mindenki egyéni ízlésére van bízva, hogy milyet választ, füstöltet vagy natúrt, nem lehet egyikkel sem melléfogni.
A halat csepegtessük le és szedjük ki egy tálba. Vegyünk elő egy villát a konyhafiókból és törjük szét a haldarabokat. Nem lesz nehéz dolgunk, mert a hal már eleve puha.

Pucoljunk meg egy kisebb fej lilahagymát és vágjuk apró kockákra. Ha újhagyma szezon van, akkor tehetünk a lila helyett azt is, színesíti a krémünket.
A halat keverjük össze a hagymával, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint.

 Egy citromot mossunk meg jó meleg vízben, majd a felét facsarjuk a hal közé, továbbá tegyünk bele 1 marék apróra vágott petrezselyemzöldet, 3 ek natúr vajkrémet és ha van otthon, akkor két ek lecsöpögtetett karpibogyót.

Ha nincs, akár el is hagyható, ez csak az ízhatás élvezeti fokát emeli.
Az alapanyagokat alaposan kavarjuk ki, majd friss kenyérszeletekre kenegetve, egy bögre tea társaságában fogyasszuk:)

Jó étvágyat!

AKARSZ JÁTSZANI?

Kedves Olvasó!

Játékra invitállak ebben a szép, napsütéses tavaszi időben:)
Mivel az eperszezon hamarosan beindul, arra gondoltam, mások is megoszthatnák velünk kedvenc epres receptjeiket.

Nem kell mást tennetek, csak beküldenetek egy saját, epres receptet a konyhavarazsblog@gmail.com címre, fotóval és névvel vagy nickname-mel ellátva.

Beküldési határidő: 2012. május 6.

A szerencsés nyertes két dolgot is nyer:

1. kikerül a recept a blogra és kerek egy héten keresztül, más bejegyzés nem előzi meg, tehát exkluzivitást élvez

      2. megnyeri Dominique Lesbros " Trópusi zöldségek és gyümölcsök tárháza, hogy ne       legyünk olyan elveszettek" c. könyvét, ami bevezető egy olyan gasztrovilágba, ahol furcsa fűszerek, zöldségek és gyümölcsök nyernek értelmet az olvasóban.



A könyv az Alexandra kiadó gondozásában jelent meg és számos színes fotó meg praktikus tanács látja el a kezdő ismerkedőket.

Fontos!

A receptek beküldésénél írjatok címet és teljes nevet is, hogy a sorsolás után tudjam kipostázni a szerencsés nyertesnek a nyereményt.
Személyes adataitokat bizalmasan kezelem és nem adom ki harmadik fél részére.

Kellemes játékot:)

Üdv.
Annamari