2012. május 31., csütörtök

Fűszerek

Nélkülük íztelen az életünk. Meg az ételünk.

Imádom az erőset, mindenhez szoktam enni, illetve ettem, amíg nem diagnosztizáltak nálam epeköveket. Azóta nem eszem, csak nézem, ahogyan a pici kis csípőspaprikáim növögetnek a konyhaablakban. Néha beszélek is hozzájuk és sóvárgok értük.

Ezt a kis haszonnövényt levesekhez, mártásokba, szószokba, pizzára egyaránt felhasználtam. Sok fajtája létezik az erős paprikának, én az igazi magyarosat szeretem, de van aki a mexikói jalapenora esküszik.
A legjobb frissen felhasználni, akkor jön ki igazából a karakteres íz és zamat. Vigyázzunk mit fogunk meg csípős kézzel, mert sírás lesz a vége, de nagy:)

Érdekes kombinációja a csípősnek a csokival való házasítás, aki teheti, kóstolja meg, lehet, hogy attól kezdve nem is fog más csokit enni?
A fogyókúrázók is bátran használhatják, ha van kedvük hozzá, mert köztudott zsírégető.
Krém is készül belőle, ami reumatikus fájdalmak ellen hatékony.

A petrezselyem zöldjét majdnem minden fajta leveshez felhasználom. Lehet szárított formában is használni, de én azt tartom, hogy ha fűszer, akkor legyen friss. Utánozhatatlan az íze még friss állapotban, a szárítottak nem adják azt az élményt.

Nyáron vigyázzunk a petrezselyemmel, mert a meleg hatására hamarabb erjedni kezd miatta (is) az étel. Ilyenkor engedjünk egy tál hideg vizet és abba állítsuk bele a fazekat, hogy hűljön.

Évekkel ezelőtt kaptam otthon egy kedves ismerősömtől egy kis üveg, szárított erdei fűszert.
A tartalmát tekintve csak találgatni tudtam, hogy mi lehet benne, kiéreztem belőle a vadkömény illatát, csombort és valami virágillatot, de nem tudtam rájönni, hogy mik az alkotóelemek.
Ettől függetlenül előszeretettel használtam a paradicsomszósz készítésénél, mert nagyon passzolt az ízvilággal, de tettem belőle a gulyáslevesbe is egy csipetnyit.

Ha megtudom mi van benne, megosztom veletek is, feltéve ha elmondják, vagy ha még készül belőle:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése